SEHOL SEM ESIK SZÓ A GYERMEKJOGOKRÓL

TABUNYITOGATÓ
Szerző: Krausz Viktória
2017.05.30.

Csaknem 200 ezer magyar gyerek nem jutott megfelelő élelemhez, oktatáshoz tavaly. 4500 gyereknek „nem járt” egészségügyi ellátás. Több mint 15 ezer fiatal ellen követtek el erőszakos cselekményt és több mint 10 ezer 18 éven aluli esett teherbe. 24 ezren éltek távol a családjuktól, egyharmaduk nevelőintézetben, otthonban.

A sokkoló adatok a Hintalovon Alapítvány 2016-os gyermekjogi jelentéséből valók. A tényekre alapuló beszámoló az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének passzusait – amelynek Magyarország is aláírója – vetítette a hazai viszonyokra. Az alapítvány tevékenysége azért is egyedi, mert maguk az érintettek, a gyerekek is részt vesznek benne. A Hintalovon Alapítvány gyermekjogi követeivel beszélgettünk.

Mit értünk egyáltalán gyermekjogokon? – teszem fel az egyszerűnek tűnő kérdést.

„Nagyon kevesen tudják, hogy mik ezek, még a pedagógusok, a gyerekekkel foglalkozók sem tudják meghatározni őket. A gyermekjogok az alapvető emberi jogoknál is szigorúbbak, a gyerekeket és érdekeiket a szűk környezetnek és az államnak is feladata védeni – mondja határozottan Koppány. – Az a baj, hogy erről sehol nincs szó, sem a médiában, sem a tanórákon, sajnos a hétköznapi gondolkodásban egyáltalán nincs benne. Az ENSZ gyermekjogi egyezményét persze olvasgathatná bárki, de ez nem reális. Elsősorban otthon és az iskolában kellene erről beszélgetni. A legtöbb tanár a házirendre hivatkozik, sokan meg se hallgatják a diákot, fenyítésként annyit mondanak, viszlek az igazgatóhoz” – ez Marcell véleménye.

„Jogom van egy tanórán kérdezni, kimenni pisilni, de én ezt hiába tudom, sok esetben a tanár nem tud mit kezdeni vele, mert nem ismeri a gyermekjogokat vagy nem tartja tiszteletben. Emelt szintű érettségit tettem a múlt héten társadalomismeretből, egy szóbeli tétel szólt a gyermekjogról. Nagyon kevés iskolában tanítják, másik suliban kellett tanárt szereznem” – magyarázza Orsi...

ITT OLVASHATÓ