Szerző: Ceglédi Zoltán
2017.05.05.
Emberkísérlet következik: rövidesen kiderül, van-e értelme a politika ritkán tárgyalt, "tartalmi" elemeiről írni, anélkül, hogy belemennénk a "melyik pártnak a micsodáját hova dugja" kérdésekbe. Ez most egy ilyen cikk.
Most ugyanis kizárólag egy olyan mellékes, sem betelefonálós műsort, sem óriásplakátot nem érintő ügyről szeretnék írni, hogy tudniillik hol laknak a magyar emberek. A statisztikák szerint javarészt a saját lakásukban, házukban, ami azonban egyre inkább, közvetve vagy közvetlenül a szüleik ingatlanát jelenti. Ami minden szempontból baj.
Dobjuk le az egyes számú közhelyet (ami ettől még igaz), miszerint a saját ingatlan megkötöz, relatív biztonsága mellett kiszolgáltatottá is tesz, és a gazdaságnak sem feltétlenül jó az, hogy szó szerint be van falazva az emberek pénze. És kényelmetlen, valamint gazdaságtalan is az idő és a családi struktúra változásával: gyerekkel, gyerekekkel kicsi lehet az, amit utána viszont két, nyugdíjas nagyszülőnek túl nagy. Vagy az a baj, hogy nem használt helyiséget is fűtünk, vagy az, hogy nem tudunk mind leülni rendesen az asztalhoz ebédelni. De nehezebb a munkahely- vagy iskolaváltás is, ha az ember fixen be van alapozva adott településre vagy kerületbe az ingatlan miatt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.