Szerző: Zsebesi Zsolt
2017.05.23.
A magyar kormányfő hétfőn a szlovén televíziónak adott interjúban volt kedves tehetséges magyarnak nevezni Soros Györgyöt, aki – Orbán szerint – az európai felfogástól idegen társadalomképet követ. A miniszterelnök azt mondja: Soros egyfajta kaszinókapitalizmusban hisz, ő viszont a szociális piacgazdaságban. Természetesen az egészből egy szó sem igaz.
Soros, mint pénzügyi befektető valóban spekulál. A képzeletbeli kaszinóban ő az, aki a rulettasztalnál – a saját és mások pénzét kockáztatva – , megpróbálja kitalálni, hol fog a golyó megállni. Azt feltételezik, hogy meg-meg löki a rulettasztalt, a golyó irányát is sikerrel befolyásolja és ezért nyer az átlagnál többször, bár ezért még egyetlen kaszinóból sem tiltották ki.
Ezzel szemben Orbán Viktor nem játszik kaszinóban, nem dolgozik munkabérért, nem spekulál, nem fektet be semmit sehová, nem kockáztatja a saját pénzét, és senki nem bízott rá egy vasat sem, hogy fialtassa meg. Orbán nem spekuláns, hanem krupié, de nem olyan kaszinóban, ahová Soros és társai járnak a pénzüket kockáztatni.
Orbán kaszinójában – amit Magyarországnak neveznek -, Orbán mondja meg ki ülhet az asztalhoz és meg sem forgatják a rulett kerekét. Minek is tennék, hiszen előre tudják, kinek kell nyernie. Az asztalhoz engedett kivételezetteknek Orbán osztja a zsetont és ő tolja eléjük a nyereményüket. Itt csak nyertesek vannak.
A vesztesek a kaszinón kívül vegetálnak a nyerés minden esélye nélkül. Sőt! Adók formájában ők adják össze a pénzt, amiből Orbán Krupié Viktor a nyereményeket osztja.
Orbán – azt mondja – a szociális piacgazdaságban hisz, mint európai értékben. Csakhogy Európában a szociális piacgazdaság lényege, hogy piac van, a piacon verseny. Aki ügyes, tehetséges és merész, sikeres a piacon, az nyereséget zsebel be – adózás után – azt tesz a pénzével, amit akar. Aki nem vállalkozik vagy sikertelenül, és kicsi a munkajövedelme vagy nincs is, azt az adóból, közpénzből az állam megsegíti, hogy – ha már neki nem sikerült – legyen esélye a gyerekeinek.
Az orbáni szociális piacgazdaság nem ilyen. Abban, azokat, akik a piacon kimagasló jövedelemre tesznek szert, Orbán és strómanjai védelmi pénz fizetésére szorítják, elveszik a vállalkozásaikat, vagy a saját vállalkozásukban dolgoztatják őket kisebbségi tulajdonosként, cserébe azért, hogy nem teszik teljesen tönkre őket.
Az adóból beszedett pénzt, a köz pénzét viszont nem a szegények istápolására fordítják, hanem a gazdag rokonok és barátok zsebébe tömik. Őket támogatják „a keményen dolgozó emberektől” behajtott adókból. A 15 százalékos személyi jövedelemadóval, a 27 százalékos áfával, a benzin, az alkohol, a cigaretta adójával és még megszámlálhatatlan járulék és adónem segítségével velük finanszíroztatják a nemzeti tőkésosztály létrejöttét a rokonokból és barátokból.
A kisemberek adóiból fizetik a vazallusok és a megvásárolt értelmiség zsoldját, ebből ered a média feletti hatalom anyagi forrása. Az emberek önként és dalolva maguk finanszírozzák saját elnyomásuk költségeit, ők dobják össze a pénzt Mészáros Lőrinc minden új befektetéséhez, az Orbán-család gyarapodásához, a magyar emberek verejtéke válik arannyá a Fidesz közeli vállalkozók kezében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.