Szerző: Szarvas Norbert
2017.04.28.
Fura lehet ezeket a sorokat egy alapvetően gazdasági blogban olvasni, viszont nem tudok elmenni szó nélkül ezen gyalázat mellett. Mert én is Bud Spencer és Terrence Hill életművén szocializálódtam. Mert én is aban a korban voltam gyerek, amikor ez a két figura úgy tudott akciót forgatni, hogy ott nem folyt vér, nem szállingóztak a belek össze-vissza. Különböző zsánerü filmek, amikben szinte kivétel nélkül az időtlen humor volt a közös nevező.
És ma még mindig ugyanúgy nevetek a poénokon. Mai napig idézek tőlük a haverok elött.
Tisztelem Carlo Pedersoli (Bud Spencer) munkásságát és életét. Fantasztikus művész és ember volt, aki mindig őszintén viszonyult a magyarokhoz is. Amikor elhunyt, akkor valakik úgy gondolták, hogy jó ötlet az arcképét megörökíteni egy grafiti falon. Nemhogy jó, hanem fantasztikus ötlet volt! A modern Magyarország egyik látványossága, ami őszinte, ami vitán felüli, ami izléses. Szükségünk volt erre, hogy örökre a köztudatba maradjon. Szükségünk volt erre, hogy ily módon is emlékezzünk. Ez jó dolog volt.
De valakik, akiknek rothad a lelke, úgy érezték, hogy egy ilyen művészi alkotást, ezt a megemlékezést és tisztelgést is el kell pusztítani. Mert ez ugyanolyan műalkotás, mint bármelyik állami milliárdokért megrendelt szobor vagy festmény. Csak ezt önszorgalomból készítették valakik. És számomra ettől még többet ér...
Először jött a Lagzi Lajos...
Aztán valami tahó folytatta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.