"MEGHÍVOTT BEHATOLÁS" A MAGYAR KORMÁNYMÉDIÁBA - RÁCZ ANDRÁS A PUTYINI INFORMÁCIÓS HADVISELÉSRŐL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Rádi Antónia
2017.05.24.

Oroszország jelen állapotában nem képes problémát teremteni, de lenyűgöző hatékonysággal használja ki a létező gondokat – ezt mondta az Átlátszónak adott interjújában Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a poszt-szovjet térség biztonságpolitikájának kutatója. Akitől érdekes részleteket tudhatunk meg a trollgyárak mindennapjairól: mennyien lehetnek, mennyit keresnek, hogyan dolgoznak a központilag fizetett kétkezi manipulátorok. Arra viszont nem tudja a választ, hogy a magyar kormány miért veszi félvállról a nyugati világban már felismert kockázatot.

A közgondolkodás manipulációja – nekem nagyjából ezt jelenti az információs hadviselés. Komolyan új dolog volna? Már a barlangrajzoknak is ez volt a céljuk.

Vitatnám a meghatározását. A közgondolkodás befolyásolása csak az egyik szelete, eszköze ennek a hadviselésnek, a fő cél az államok döntéshozatalának manipulálása. Amire természetesen a közgondolkodás befolyásolásán keresztül is van lehetőség. Ráadásul az orosz katonai gondolkodás kiterjeszti az információs befolyásolást konkrét harci cselekményekre is. Az ellenséges egységek tagjainak, vezetőinek közösségi médiás profiljait elemezve és használva konteókat terjeszteni például, az oldalaikon trollkodni nagyon is alkalmas lehet nem csak követőik demoralizálásra és félelemkeltésre, de akár a hadviselők csapdába csalására is. A kelet-ukrajnai fronton már aktívan alkalmazták ezt a harcmodort.

Nyilvánvalóan az eszközök közé tartozik a fake news/álhír terjesztés és a trollsereg, de vajon az információs hadviselés része-e a kiszivárogtatás, a hackelés vagy akár a számítógépes vírusok terjesztése?

Másképp kategorizálunk a nyugati, atlantista világban. Az úgynevezett „information operations” (IO) létezik nálunk is, de szinte kizárólag egy konkrét hadművelet támogatására, ilyen például a civil lakosság tájékoztatása a várható műveletekről. A hatályos orosz katonai doktrína ezzel szemben hivatalosan is a hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – hadviseléssel egyenrangú negyedik ágnak fogadja el információs hadviselést. Ráadásul Nyugaton az IO elkülönül a cyber-műveletektől, míg az orosz változatban annak alárendelten, eszközként működik.

Meghackeljük a Demokrata Párt konvenciója levelezését, hogy a találatokat felhasználva befolyásolni tudjuk az amerikai elnökválasztást – ez a logika. Mindez felkészületlenül érte a Nyugatot. A témát kutató Matthew Armstrong nem is beszél információs hadviselésről, inkább „war on information”-t, azaz az információ elleni háborút említ. Mivel sokáig a Nyugat teljesen eszköztelennek bizonyult az újfajta háborúban, így nem lehetett szó egyenlő felek közötti harcról...

ITT OLVASHATÓ