LEHULLT A LEPEL: TITOKBAN MÁSOK VESZIK A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍRT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem/Lovas Judit
2017.05.15.

Miközben a lakossági állampapírok rekordeladásáról havonta küldi az Államadósság Kezelő Központ a győzelmi jelentéseket, az MNB adatai egészen más képet festenek. Kiderült: a lakossági papírok legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak. Vagyis megdőlni látszik a rendkívül drága, lakosságnak dedikált állampapírok mellett szóló fő érv.

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államaddóság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból. A megkérdezett két intézmény válasza is alátámasztja ezt, ami meglehetősen kellemetlen lehet az ÁKK-nak, hiszen jóval többe kerül az államadósság finanszírozása a lakossági papírokon keresztül.

Míg ugyanis egy magánszemélynek, ha lakossági állampapírt vásárol, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,23 százalék, illetve 0,15 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átaghozama pénteken. Vagyis közel tízszeres a különbség a lakosági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). A hosszabb futamidejű, több éves papíroknál már nem ekkora, de még itt is jelentős a különbség. A háromévesnél 3,5-szeres a szorzó, az ötévesnél viszont már csak valamivel több, mint 1,5-szeres (persze ebből elég csekély is az eladott mennyiség). (A lakossági állampapírok kamatát itt találja. )

Az ÁKK sok éve azzal indokolja a hatalmas különbséget a kétfajta állampapír között, hogy megéri, mert az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság. Fontos pozitívum továbbá, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb része belföldön kerüljön felhasználásra – írták még egy korábbi közleményben. A Privatbankar.hu beszámolója szerint Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója egy tavaly októberi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ha nem lenne jelentős lakossági kibocsátás, akkor az intézményi befektetőkre érvényes „nagybani hozamok” sem itt lennének, mint most. Azért alacsony az intézményi kamatszint, mert nem adnak el többet az intézményeknek, helyette a lakosságnak bocsátanak ki.

Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját...

ITT OLVASHATÓ