LATTMANN TAMÁS: A SZÉTESÉS HATÁRÁN A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS A KORMÁNYZATI MUNKÁBAN

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: LÁNDORI TAMÁS
2017.05.29.

A szétesés határán van a hazai kormányzati döntés-előkészítés – állítja Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az ELTE jogi karának korábbi oktatója. A szakember úgy látja, rutin és vesztenivaló nélküli főosztályvezetők, valamint szakértőként okoskodó, de fél oldalnál többet elolvasni nem hajlandó politikusok ténykedése vezet rendre újabb és újabb „jogi műhibához”.

– Nemrég azt mondta a lex CEU alkotmánybírósági felülvizsgálata kapcsán: a jogvégzetteknek úgy kell dolgozniuk, hogy jogásznak nevezhessük őket. Mi a különbség jogász és jogvégzett között?

– Aki jogi diplomát szerez egy akkreditált képzésen, az jogvégzett. Ehhez képest a jogász az, aki a diplomája mellé valamiféle értékeket is csatol.

– Akinek az értékei különböznek az önétől, azt már nem tekinti jogásznak?

– Szó sincs róla. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne valamilyen ideológiai irányban akár elfogult is. Azzal semmi baj nincs, ha valaki például konzervatív értékeket vall, ennek megfelelően van elvi vagy vallási alapú állásfoglalása, miszerint például elutasítja az abortuszt. Ami fontos, hogy az erről szóló vitában a szakmai alapokhoz ragaszkodjon.

– Mi számít szakmai alapnak?

– Például amikor a kormány 2010-ben úgy döntött, hogy visszamenőleges hatállyal adóztatna, akkor a jogszabály-előkészítésben dolgozó jogvégzett kollégáknak pontosan tudniuk kellett, ez nem fog menni, mert visszamenőleges adóztatás nincs.

– Nem lehet érvényes jogászi álláspont, hogy ez – még ha alap- is – rossz szabály?

– Ha valaki azt gondolja, hogy a visszamenőleges hatályú adóztatás tilalma ostobaság, és erről ír, ezt kutatja, akkor lehet róla beszélni, vitatkozni, gondolkozni. De ha valaki csak fogja magát, és politikai parancsra vagy megrendelésre a gyakorlatban felrúgja ezt a jogi alapvetést, annál komolyan megkérdőjeleződik az alapértékek és -ismeretek feltétel nélküli tisztelete...

ITT OLVASHATÓ