Szerző: Andrew_s
2017.05.19.
Így sok szempontból még az is kérdéses, hogy hol kellene meghúzni azt a határt ahonnan még hiteles pártnak, társadalmi formációnak érdemes tekinteni egy szervezetet. Még akkor is, ha a szavazásokkor töredékszázalékokat felmutatni képes pártokat valóban könnyedén lehet esetleg kamupártnak tekinteni. Ezek esetében könnyedén feltételezhetőnek tekinthetjük, hogy a választási támogatások felmarkolása a cél. S most, hogy az elszámoltatást is mellőzik, ez még vonzóbb lehet a pénzszerzési ötletek palettáján. Ugyanakkor nem csak a tényleges szavazatok megosztásában lehet hatalmas szerepük, hanem egyfajta sztrájktörőként is szerepet kaphatnak. Mert ne felejtsük el: most is vannak olyan hangok amelyek szerint a passzív bojkott egy baromi jó ötlet.
Holott már korábban is inkább látszott barominak, mint jónak. Az a formája a bojkottnak, amelynek ötletét nagy örömmel osztogatták ész gyanánt, aligha vezet a sehovánál messzebb. Mármint az, hogy mindenki maradjon otthon, és a teleknél, a sarki krimónál komolyabb megközelítési célt még véletlenül se tűzzön maga elé. Ez 2012-ben is úgy tűnt, hogy leginkább a Fidesznek kedvez. S az, hogy 2014 januárjában még mindig sokan tartottak ezen a ponton, akkor is sokkal inkább tűnt pótcselekvésnek, mint előremutató ötletnek. Pótolva az elvesztegetett időt, a valós együttműködések, és a programok hiányát. Miközben akkor is világos volt: egy esetleges passzív bojkott bekövetkezésekor a kamupártok, a mondvacsinált szervezetek még mindig biztosíthatják a demokrácia szépségflastromját a saját győzelmét bebiztosítani igyekvő kormánypártnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.