Szerző: PuPu
2017.05.29.
Felszállt a fehér füst, meghozta eredményét a szorgos munka, a küldöttek kilencvenhat százaléka arra adta szavazatát, akire kellett.
Botka László lett a Szocialista Párt hivatalos miniszterelnök-jelöltje, éljen soká!
Kenyéren és vízen, a többi baloldali politikussal egyetemben, akik azt képzelik, hogy ráolvasással lehet a rákot gyógytani, vagy a szarhegyet egyedül is el lehet hordani, mert mi olyan felettébb ügyesek vagyunk...
Azokkal együtt, akik már megint azért olvassák a névsort, nehogy az ő nevüket is felolvassa valaki, akik évtizednyi strichelés után akarják magukat szűzlányként árulni.
Molnár Gyula szorgalmasan fújta a Dunát, hátha befagy, mire a nagy attrakcióra sor kerül, és akkor a Duna jegén tudják a párt kis és mégkisebb nemesei miniszterelnök-jelöltnek megválasztani a párt régi harcosát, sokak harcostársát, kik most aggódva lesnek, mint ürge a lyukból.
Vajh' rájuk is vonatkozik-e Botka kiátkozási bullája, avagy csak Gyurcsányra, aki ugyan egy másik párt elnöke, de láthatólag a legnagyobb akadály azon a fényes ösvényen, mely a szocialisták világméretű győzelméhez vezet.
Gyula vitéz nagy túlélő, ebben az ügyben is elviselte azt, hogy az önmagában is tömeget képező jelölt nyilvánosan a fejére csináljon, ebből is látszik, hogy van érzéke a politikához.
Azonnal felismerte, hogy egy baloldali, gyakorlott messiás-jelölttel szemben halovány esélye sincs.
Az egyetlen dolgot cselekedte meg, mely ésszerűnek tűnt: ha egy elszabadult villamos rohan feléd a sínen, hát csimpaszkodj az oldalába és csinálj úgy, mintha te húznád, aztán majdcsak lesz valahogy...
Természetesen sok sikert kívánok magam is Botkának, aki kijelentette, hogy sem 2018 előtt, sem utána nem lesz mutyi a Fidesszel, ami persze azt is jelenti, hogy volt mutyi.
És ha volt, akkor erről a harcos politikusnak, mint pártja egyik megyei elnökének tudnia kellett akkor is, mikor az MSZP utolsóelőtti miniszterelnöke megpróbált fellépni a párt gazdálkodásában és finanszírozásában mutatkozó anomáliák ellen, kevés sikerrel.
Mindegy.
Lehetne persze megrázni a tabulát, ahogy a művelt francia mondja, de talán nem így.
Ezzel a módszerrel a helyiérdekű megváltó minden utolsó választás előtti szocialista politikust korrupt és pitiáner politikai gazemberként kever gyanúba, egy kivételével: akit reggelente a borotválkozás közben látni szokott a tükörben.
Márpedig nem minden szocialista politikus mutyista, vannak ott becsületes és tiszta emberek is a vezetők között, akiket kár besározni, és méltatlan is, hiszen ha idáig a Fidesz sem tudta őket összekenni, akkor talán Botkának sem kellene - kivéve, ha konkrét ügyekben konkrét dolgokról van tudomása, de akkor azt illene közkinccsé tenni.
Persze ez az MSZP kissé fülledt politikai légkörében nehezen megy, hiszen a vazallusi rendszer itt is felütötte már régen a fejét, évtizedek óta politikai klikkek próbálják érvényre juttatni érdekeiket.
Botka pedig tanult a Nagy Példaképtől, és próbálja függésben tartani a párt hangadóit, ami - hogyha van vaj a fejükön - nem is lesz nehéz.
Emellett azt is eltanulta, hogy politikai harc esetén ellenséget is kell produkálnia, és talált is.
Nem csoda, két Orbán is kijönne belőle, van benne anyag rendesen, hát akkor hogyne lelné meg az ellenséget, akit Magyarországon a politika kristálytiszta világában leginkább Gyurcsányban lel meg minden feltörekvő erő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.