GYŐZELEMITTAS EURÓPA-PÁRTIAK KONTRA VESZTES POPULISTÁK, KÖZTÜK MAGYARORSZÁG - KÜLFÖLDI LAPOK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió/Csernyánszky Judit
2017.05.08.

...Timothy Garton Ash, az Oxfordon is tanító történész, aki a Time magazin szerint a világ 100 befolyásos embere között van, közel sem ilyen optimista. Szerinte Macron győzelmével időt nyertek csupán, sikerült valóban megmenekülni a legrosszabbtól, de a Franciaország és az Unió előtt álló reformokat azonban végig is kell vinni. A The Guardianban írt véleménycikkében azt írja, nem kapott Európa szívinfarktust, úgyhogy emelhetjük poharunkat. Természetesen ebből a cikkből sem maradhatott ki Magyarország, amit szintén a populista és anti-liberális Lengyelországgal említ egy lapon a szerző.

Európában a birodalmi hangulat erősödik – gondolatmenet köré írta publicisztikáját Robert D. Kaplan, akit a világ 100 legnagyobb gondolkodójaként tart nyilván a Foreign Policy top 100-as listája. A New York Timesbanmegjelent írásában sorra veszi az egykori birodalmakat, köztük a Habsburgot, az Osztrák-Magyar Monarchiát, másrészt az uniós erőteret, illetve az orosz befolyás térségbeli növekedését – vagy pénzügyi vagy maffia vonalon. Magyarország is ez utóbbi kapcsán került a cikkbe, ahol a CEU-val történteket ilyen jellegű orosz kontextusba kell helyezni. Magyarország kormányát egyébként neo-autoriternek minősíti. Kaplan az Európai Unió jellemzésekor – mint írja - szándékosan használja az birodalmi jelzőt, ahol nemzetek feletti egység képe körvonalazódik. Ezt a cikk címe is egyértelműsíti: A szükséges birodalom. S kifejezetten pozitív jelentésben használja az uniós birodalmi kifejezést. Mert mint ahogy az ottomán birodalomtól való szabadulás is inspirálta Jugoszlávia szétesését, úgy Európa volt bizánci és ottomán területeinek az Európai Unióra van nagy szükségük, amelyik stabilizálhatja a Balkánt. És nem mellékes a mostani francia választás eredménye sem, amely meghatározza az Unió jövőjét és benne a térségét is.

Az AP hírügynökség beszámolóját a szombati budapesti tüntetésről az ABC kilences csatornájától kezdve mérvadó lapokig számos médium, így a Washington Post és a New York Times is átvette. Három pontban összegzik a magyar kormány álláspontját az Állítsuk meg Brüsszelt kampányból ismertek alapján: miszerint az Unió fel akarja emelni Magyarországon az adókat és az energiaárakat, sőt migránsokat akar betelepíteni. Az újságírónőt ért inzultus kapcsán mérleget von: a média nagy része, de különösen az állami média, a kormány-propaganda eszköze lett, tulajdonosként pedig elérte, hogy mind az elektronikus, mind a digitális média többsége megkérdőjelezhetetlen támogatója a kormánynak, mert kontroll alatt tartja őket.

Gorka Sebestyén továbbra is kitart amellett, hogy semmi köze a magyar szélsőjobbhoz, és a vitézi rendhez sem – ezt az Izraelről rendezett new york-i konferencián a Jerusalem Post kérdésére válaszolva mondta el, s amit a new york-i zsidó The Algemeiner lap ismertetett. Nem antiszemita, és nincs kapcsolata egyetlen náci-párti szerveződéssel sem, sőt eddigi életét a totalitárius ideológia elleni küzdelemnek szentelte - fogalmazott. Azt, hogy távozna a Fehér Házból, hamis hírnek nevezte, s úgy fogalmazott, „amíg az elnöknek hasznára leszek, addig maradok”.

ITT OLVASHATÓ