Szerző: Szarvas Norbert
2017.05.20.
Így alakult ki. És akkor mi van?
A borravaló mindig egy kérdéses pontja az embereknek, hiszen számtalan módon lehet borravalót adni vagy nem adni. Adhatunk urizálásból, adhatunk szolidaritásból, adhatunk hálából. Ugyanakkor nem adunk, ha ellenezzük, ha nincsen rá pénzünk, ha nem akarjuk a másikat eltartani, ha elégedetlenek vagyunk, ha rossz a kedvünk. Szóval valószínűleg soha nem fogunk megegyezni abban, hogy a borravaló mire jár és mire nem.
Hiába hisszük azt, hogy ez még mindig a saját szabad döntésünk. Valójában igazi anarchistáknak nézik az emberek azokat, akik nem akarnak borravalót adni. Tehát mégsem szabad döntésünk, amikor nem-borravaló esetén egy-egy szemetebb futár legközelebb beleköp az ételbe, nem jön ki az asztalunkhoz a pincér vagy bármilyen negatív atrocitás ér. Terrorban tartanak és negatív jelzőkkel illetik azokat, akik a borravaló diktatúra ellen megpróbálnak tiltakozni.
Jogos egyáltalán a borravaló?
Hatalmas tévedésben vagy, ha még mindig azt hiszed, hogy a borravaló egyfajta jutalma a jó munkának. Vannak ilyen értelemben privilegizált (lásd: futár, pincér...stb) szakmák, ahol alapelvárás a borravaló. Ugyanis ezeken a helyeken nem a jutalom része, hanem a fizetés kiegészítése lesz. Kötelező akkor is adni, ha a világ legszarabb kiszolgálásában volt részed.
Mivel megszűnt a "motiváció", ezért sok borravalós rendszerben dolgozó valójában nem értékeli az ügyfelet, hanem magasról ... az egészre. Megteheti, hiszen ő nem érdekelt (tisztelet a kivételnek) az ügyfél megtartásában (főleg szezonális munkáknál, ahol magas a fluktuáció), a borravalót pedig akkor is megkapja az esetek 80%-ában, ha semmit nem csinált pluszba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.