168 ÓRA ONLINE
Szerző: Lakner Zoltán
2017.05.04.
Merev, betonöltönyös, vonalas jelenkori önmagát mutatta meg Európának Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A „magyar ügyről” szóló újabb vitában a képviselők elé tárta propagandagépezete csúcstermékét, a sorosozást. Vitapartnerei saját szemükkel láthatták, hogy a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozó retorika és gyakorlat az összeesküvés-elméletek és a bűnbakképzés tartományába vezetett, az Orbánt ünneplő szélsőséges pártok vadászterületére.
A miniszterelnök előre beépítette stratégiájába a brüsszeli képviselők kritikáit. Azért választotta saját felszólalásában a pártközleményszerű hangütést, hogy demonstrálja: Brüsszelben sem hátrál meg, hiába akarják „bekeríteni, elveszejteni”. Aki utálja Orbánt, élvezettel nézte, miket vág a fejéhez például az ebben élenjáró Guy Verhofstadt, ám amikor a liberális frakcióvezető Kertész Imre-könyvekből rakott Kossuth téri máglyát vizionál, azzal valójában Orbán kezére játszik. Olyasmit ró fel ugyanis Orbánnak, amit az nem tesz. Egyetlen túlzás is elég, hogy a magyar kormánypropaganda azzal azonosítsa az összes támadást. Rámutatva, lám, valójában mégsem csak a CEU-ról, hanem a kormánypolitika – ebben a narratívában értsd úgy: a nemzet egészének – megtámadásáról van szó.
Amikor Orbánnak jól beolvasnak az itthoni ellenzékieknél sok esetben tehetségesebb szónokok, akkor ennek célja az európai pártcsaták újabb ütközetének megnyerése. A szocialisták, liberálisok, zöldek nyilván tényleg elítélik Orbán politikáját, de számukra a cél hozni a „kötelezőt”, vagyis produkálni a saját választóik által elvárt kőkemény támadást az unió keleti autokratájával szemben. Retorikai túlzásaik azonban táplálják Orbán propagandáját, ami ezenfelül kihasználja az európai (ex)politikusok kétes ügyeit is, legyen szó zsíros igazgatósági helyekről, izgalmasan szoros orosz üzleti kapcsolatokról vagy másról. Az utóbbi időben még Verhofstadt is megpörkölődött, amikor az olasz Öt Csillag Mozgalom képviselőivel próbálta növelni az európai liberális frakció létszámát, s csak az ötletet övező felzúduláson múlt, hogy ez a kevéssé elvszerű elképzelés nem valósult meg.
Orbán azért szörfözhet az európai politika hullámain, mert igazán kemény ellenlépésekre nem számít. Igaz, most talán elbízta magát. Az Európai Bizottság a CEU kapcsán ritka élénken mozdult, a helyzet ezúttal tényleg komolyabb, mint a korábbi kötelezettségszegési eljárások esetében. Mégis, mindez még mindig csak szakpolitikai, jogi eljárást jelent hétévnyi magyarországi „illiberális” országátszervezés után. Orbán itthon is azzal aratott sikert, hogy más játékot játszott, mint ellenfelei, egészen addig, amíg saját szabályait rájuk tudta kényszeríteni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.