- NEHAZUGY BLOG
Szerző: Lázár Gergő
2017.05.01.
Olvassa az ember a híreket, melyek napról napra egyre durvábbak. Búzakeményítő gyár itt, MKB ott, és nem csak sejtjük, tudjuk is, hogy ismét meg lettünk lopva. Nem csak a befizetett adóforintjainkkal. Ezek már régen nem csak számok, melyek felett el lehet suhanni, vagy legyintve csak annyit mondani, és már megint loptak, bazmeg! Itt már nem csak a jelenünket lopják meg, hanem a jövőnket is. Megfosztanak minket attól, hogy egyszer egy olyan országban élhessünk, ahol nem kell aggódni alapvető emberi jogainkért. Ahol nem kell napról napra azon izgulni, hogy ebben a hónapban sikerül-e a kifizetett számlák (már ha sikerül) után ételt is tenni az asztalra.
Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodása, vagy Rogán Antal helikopterezése már nem csak hogy megbotránkoztatnia kellene bennünket, de mérhetetlen haragunknak talán meg is kéne testesülnie. Az elmúlt hetekben volt ok bőven arra, hogy az utcák megteljenek elégedetlenek tízezreinek haragjával. Volt ok, arra hogy ne otthon, a fotelben ülve hőzöngjünk, hanem az utcákon hallassuk hangunkat. Azonban ez a jogos hév ismét alábbhagyott. Az utcák ismét elnémultak, a terek kiürültek.
Értem én, a munka mellett nehéz, vagy féltjük azt a keveset, amit még elveszíthetünk. Na de mikor jön el az a pont, amikor már végképp elég lesz? Emlékszem, még a tömegtüntetések elején volt egy csoport, amely – ha jól emlékszem – az Oktogonon akart letáborozni. Emlékszem, valaki a fiatalok közül megemlítette „Tartsunk ki reggelig, akkor ezrek lesznek itt”. Nem tartottak ki reggelig, hajnal 3 kor összepakoltak és hazamentek. Talán tudom, mi járhatott annak a fiatalnak a fejében, aki ezt mondta:...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.