Szerző: Ifj. Chikan Attila
2017.05.12.
A szóban forgó piramis alsó szintje a szegénységben élő néptömegeket szimbolizálja C.K. Prahalad „Bottom of the Pyramid” elmélete alapján. Az, hogy a megújuló energiák hogyan játszhatnak jelentős szerepet az ő életszínvonaluk emelésében, egy érdekes téma a fenntarthatóság társadalmi és üzleti megközelítésében is. Nem véletlenül foglalkoztam a témával korábban is, igaz egészen más megközelítésekben. Ez alkalommal a megújulókra építő energiatermelési technológiák megoldást jelentő eszközként és elérendő célként is szerepelnek a képletben. Azaz segítenek a társadalmi piramis megfordításában, aminek révén vélhetően és remélhetőleg egyre többeknek lesz lehetősége azon gondolkozni, hogy miként lehet egyre jobban kiaknázni a nap, a víz vagy éppen a szél energiáját.
Többek között azért is érdemes a társadalmi piramis és a benne létezők kérdéskörével foglalkozni, mert általában véve hajlamosak vagyunk aránytalanságokat elkövetni amikor a fenntarthatóság kérdéskörét vizsgáljuk: amikor ugyanis fenntarthatóságról beszélünk, sokszor azt gondoljuk, hogy alapvetően a fejlett világ problémáiról beszélünk. Nevesítve például, hogy hogyan áll át az EU energiatermelése a jövőben egyre inkább a megújuló energiaforrásokra; hogyan tudjuk a nyugat-európai (és magyar) háztartások energiafogyasztását kevésbé pazarlóvá tenni; vagy éppen, hogy miként érjük el például, hogy az emberek szelektíven gyűjtsék a hulladékot.
A fenti példák esetében arányaiban jelentősen kevesebb szó esik a világ azon részéről, ahol az embereknek a mindennapi túlélésért kell küzdeniük, és akikre nem biztos, hogy úgy gondolnánk, mint a fenntarthatóság témakörében releváns szereplőkre. És itt jön a lényeg: ugyanis a fenntarthatóság célrendszereit és problémák megoldását nem kizárólag a fejlett világ országaiból álló élbolyra szabták, hanem a világon lévő minden egyes embert érintő kérdésről van szó.
És ezen a ponton kell ismét megjegyezni, hogy alapvetően miről is szól a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés (angolul sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk lehetőségeit arra, hogy a jövőben kielégítsék a saját szükségleteiket. Az erőforrások ésszerű felhasználása mellett fontos kitétele a fenntartható fejlődésnek a környezet védelme, amit úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság szükségszerűségéről...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.