Szerző: Aczél Gábor
2017.05.14.
Fültanúja voltam egy érdekes beszélgetésnek. Az effajta párbeszédek mindennaposak lehetnek a Nagy Ember és vezérkara között.
– Mi ez?
– Ötlet. Az emelésemhez. Bevétel.
– Egyeztetve?
– Lázárral. Nem kérdez. Beterjeszt. Indokol.
– Hogy én?
– Nincs idő. Hogy Istennek tetsző lesz, amire fordítjuk.
– Értem.
– Még jó!
Rövid szünet.
– Isten átkát szabadítja ránk…
– Mi van?! Mi az?
– Próba. Isten átkát szabadítja ránk, aki ezt nem szavazza meg! Az indoklás eleje.
– Jó! Nagyon jó, Zsolt! Ezért tartalak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.