Szerző: TELEKI BÁLINT
2017.05.02.
A magyar demokrácia szempontjából tragédia, hogy az ellenzék milyen állapotban van a felkészültség tekintetében, meg úgy egyáltalán. Néha lehet hallani olyat tőlem, hogy jó lenne, ha az MSZP elkezdene újra klasszikus baloldali pártként működni, ugyanis ezt a jellegét az SZDSZ-szel való koalíció alatt nagyobbrészt elvesztette. Ilyenkor azonban arra gondolok, hogy nyugat-európai típusú szociáldemokrata pártként kellene viselkedniük, nem pedig a kádárista, versenyellenes és elitellenes, következésképpen kapitalizmus-ellenes retorikát kellene újra felvenni.
Amit Botka László május 1-jei beszéd címén ámokfutott, az még a plakátkampányát („Fizessenek a gazdagok!”) ismerve is megdöbbentő volt.
Hogy valaki, aki elvileg a baloldal nagyobbik részének közös miniszterelnökjelöltje kellene, hogy legyen kevesebb mint egy év múlva, nem tud másról beszélni, mint arról, hogy béremelés kell gyakorlatilag mindenhol, kivéve az egy bizonyos jövedelmi, ill. vagyoni helyzetben levőket, mert őket viszont jobban meg kell adóztatni, az kétségbeejtő. Ezt fejtegeti hosszasan, olyan technikai apróságokat adva hozzá, hogy ne lehessen a vállalatvezetők munkabére a beosztottjaik bérének hétszeresénél magasabb, mivel „egy menedzser sem ér többet a beosztottainál”. A hétszeres szorzóhoz az ihletet valószínűleg a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállaló egyik definíciója adta, igaz, ott a minimálbér az alap.
Érdekes elgondolni, ha ez megvalósulna, jó eséllyel uniós kötelezettségszegési eljárást indukálna Magyarország ellen, mert közvetve sértené legalábbis a munkaerő szabad áramlásának elvét. A megélhetési minimummal egybevéve pedig azt mondom, hogy ilyen fokú baloldali populizmust régen láttunk. Azt mutatja, hogy a 2002 utáni Medgyessy-féle osztogatáson túl semmilyen gazdasági programja nincsen az MSZP-nek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.