Szerző: Tabunyitogató
2017.05.07.
Mert van különbség. Anya az a nő, aki gyermeket szült, de nőként él és létezik a születés után, a gyermek számára mindössze egy kiegészítő eszköz, céljai eléréséhez, élettervei megvalósításához. Édesanya az a nő, aki gyermeket szült, és a születés pillanatában anyává vált, anyai érzésekkel fordul gyermeke felé, és gyermeke érdekei mögé helyezi saját érdekeit. Bár ő is nő maradt, de az anyaság számára fontosabb, mint a női vágyainak kielégítése és érvényesítése.
Sokan nem értik, mi a különbség.
Gyermekek szempontjából: az a gyermek él meg nyugodt, biztosabb gyermekkort, akit édesanyával áldott meg a sors, mint az a gyermek, akinek anyja van. Az édesanyához szaladhat bármilyen problémával, biztos lehet benne, hogy az édesanya abban a percben leteszi, ami éppen a kezében van, és teljes figyelmével felé fordul. Az anya is figyel rá, de csak azt követően, ha befejezte az elkezdett feladatot, tevékenységet, bármit. Ő is foglalkozik gyermekével, „ha lesz rá ideje”.
Gyermek veszélyeztetése: egy édesanya soha nem veszélyezteti gyermeke érzelmi-, vagy testi fejlődését, nem hanyagolja el gyermekét, gondoskodik gyermeke megfelelő egészségügyi ellátásáról, ha szegény sorsú, inkább ő éhezik, minthogy a gyermekét éhezni lássa. Egy anya első körben kielégíti a saját szükségleteit, és ha marad (pénze vagy kedve), akkor a gyermeke szükségleteit is részben-, vagy egészben kielégíti. Egy dolog azonban teljesen biztos: ha a gyermek anya általi veszélyeztetése történik meg, azt sosem az édesanyák követik el. (Sajnos, a gyermekvédelem nem tesz különbséget – ezzel a rendszerabúzus főként a szegény sorsú édesanyákat sújtja.)
Problémás házasság: az édesanya megoldásokat keres, ha kell, megalkuszik, előtérbe helyezve gyermeke szükségleteit és érdekeit. A legritkább esetben dönt a bontóper mellett. Ha úgy dönt, elválik, erre gyermekét felkészíti, és megszervezi a válást követő életüket. Az anya azonnal elválik, meg sem próbálja áthidalni, feldolgozni saját sértettségét, vagy házasságának problémáit, miközben elvárja, hogy a gyermek magyarázat nélkül megértse, mi történik. Nem készül, és nem készíti fel a gyermekét a válást követő életére, belecsap a lecsóba. Miközben a saját gyűlöletével elkezdi megfertőzni gyermekét is. …
Bontóper után: az édesanya pontosan tudja, milyen érzelmi szükségletei vannak gyermekének, és ha kötődik az apukához, nem tiltja el tőle. Az anya pontosan tudja, milyen érzelmi szükségletei vannak saját magának, így ezek kielégítéséhez, eszközként felhasználja a gyermekét, megfordítani igyekezvén a gyermek kötődésének irányát és mértékét. Egyszerűbben: egy édesanyából sosem válik PAS induktor. …
Családon belüli erőszak: az édesanya inkább meghal, mintsem végig kelljen néznie, hogy bántsák a gyermekét. Az édesanya oda fog állni, bele fog állni az ütlegekbe, hogy védje gyermekét, és gyermekével együtt menekül. Az anya hallgat, ha bántják gyermekét. Ha őt is bántják, akkor menekül – és hátrahagyja gyermekét. Az édesanya nem bántalmazással nevel, az anya igen. … Válást követően az édesanya minden eszközzel védi gyermekét a bántalmazóval való kapcsolattartástól, ily módon a további bántalmazásoktól. Akkor is, ha a gyermekvédelmi rendszer mindebben nem partner. Az anyák pedig fejet hajtanak a rendszer akarata előtt – feldolgozva lelkiismeret furdalásukat, hiszen pontosan tudják, hová, mibe engedik gyermeküket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.