Szerző: OrianaF
2017.05.17.
Bár a sokat vitatott, az iskolai papírgyűjtést ellehetetlenítő javaslatot már kivették a törvénytervezetből, abban így is maradt elég muníció, hogy kivéreztesse a piaci szereplőket. A jelszó: még több államosítást! A tervezet előkészítője az a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amely egy éves fennállása óta még mindig nem tudja ellátni a feladatát, ám most még több jogkört vonna magához. Ezzel tovább romolna Magyarország amúgy sem rózsás újrahasznosítási aránya, és az EU-s vállalások egyre távolibbnak tűnnek.
Még több állam!
A hulladéktörvény készülő változtatásának egy eleme, amely szerint az állam már az iskolai papírgyűjtésre is rátenné a kezét, hatalmas felhördülést váltott ki. Bár az időközben benyújtott módosítóból ez a javaslat kikerült, a piaci szereplők mégsem nyugodhatnak meg, maradt benne ugyanis éppen elég muníció, hogy kivéreztesse az ágazatot.
Lassan közeledik az időpont, mikor el kell számolni az EU felé a vállalt célértékekről (2020-ig 50 százalékos újrahasznosítási arány, most 32 százalék körül állunk), az intézkedés pedig nagyban csökkentené a szelektív gyűjtés hatékonyságát, valamint a versenyt is kiűzné a szektorból.
A benyújtott módosító az állami monopólium tágítását célozza a hulladékgazdálkodásban, és az a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) készítette elő, amely több mint egy évvel létrejötte után még mindig nem képes ellátni a feladatait. A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban, hogy májusig közel 10 milliárdos tartozást halmozott fel a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) felé, és most újabb kizárólagos jogköröket kapna.
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint a változtatások versenyjogi szempontból elfogadhatatlanok, több 10 ezer ember munkáját sodorják veszélybe, és a környezetvédelmi célok ellenében hatnak.
A hatályos törvény alapján ma Magyarországon minden közszolgáltatónak biztosítania kellene négyféle anyag (papír, fém, műanyag és üveg) elkülönített gyűjtését. Ugyanakkor tavaly egy szakmai konferencián maga az NHKV ismerte el, hogy a magyar települések felén nincs szelektív hulladékgyűjtés. A települések 28 százalékán azért, mert eleve ki sem épült, 22 százalékán pedig van rendszer, de pénzügyi problémák miatt nem tud működni.
Ehhez jön még hozzá, hogy az országnak azon a részein sem működik ez rendesen, ahol létezik az elkülönített gyűjtés, és tudják is finanszírozni. Emellett az FKF Zrt. adatai szerint Budapesten a vegyes hulladékos kukák tartalmának 37,5 százalékában újrahasznosítható anyag volt.
A piaci szereplőket két olyan helyről is kitúrják, ahol eddig még labdába rúghattak: egyrészt alvállalkozóként sem dolgozhatnak be többé a közszolgáltatóknak (kivéve, ha nonprofit alapon működnek), és a lakosság nem adhatja el nekik a szelektíven gyűjtött szemetét.
Ha elfogadják a törvénymódosítót, az háromféle veszéllyel is fenyeget. Könnyedén előfordulhat, hogy a hulladék egy része (főleg a fémek) a feketegazdaságban kötnek ki, másik része elhagyottan, illegális lerakókban végezheti, valamint ennek eredményeképp összességében tovább romolhat az ország eleve gyenge újrahasznosítási aránya.
Intézményi ellehetetlenítés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.