Szerző: Windisch Judit
2017.05.29.
"Az aktív és cselekvő ellenállás lehetőségét kell megteremteni"
– ezt mondta szónokként Vágó Gábor, korábbi LMP-s politikus nyolc nappal ezelőtt, majd a demonstráció végén csak annyi kézzel foghatót tudtak bejelenteni: május 29-én, vagyis ma este újra tüntetnek, plusz június közepén lesz egy piknik, ahol elkezdik megteremteni "a folyamatos részvétel és az aktív, cselekvő ellenállás lehetőségét." Az aktivista állítja: „konkrét feladatokba kell bevonni az embereket.” Igen, de hogyan? A cél kijelöléséig Gulyás Márton már eljutott. Pár nappal a festékes akciója miatt indított bírósági eljárás után a Szabadság téren meghirdette a választási rendszer átalakításáért küzdő mozgalmát. Azóta csend van.
Felkerestük Vágót és Gulyást, hogy megkérdezzük, hogyan szándékoznak a változóan látványos utcai tiltakozásokból valódi mozgalmat építeni, konkrét politikai tetteket végrehajtani. És mit lehet tanulni az előző nagy tüntetéshullámok után indult, majd kifulladt mozgalmakból.
Nem igaz, hogy kudarc lett volna az évekkel ezelőtti tiltakozási akciók vége – állítja Vágó. A különböző hálózatok megismerték egymást és tapasztalatot cseréltek, szerinte már ez nyereség. A lényeg viszont az, hogy az akkor életre hívott Demokratikus Mozgalmak Szövetsége kitalálta, hogyan lehetne leváltani a rendszert.
"Az ellenzéki pártok eggyel hátrébb lépnek, a civilek kétharmadot szereznek a választáson, majd a 'jogállami forradalom' vagy rendszerváltás után jön egy újabb választás"
– ez Vágó szerint a recept. A volt parlamenti képviselő most nem a megvalósítás esélyeit számolgatná, ahogy mondja: „előbb a cselekvés kultúráját kell megteremteni, anélkül ez hasztalan teória.” A legutóbbi tüntetésen meghirdetett kezdeményezés épp ezt az első lépést szolgálná. Úgy tapasztaja, most sokkal több cselekvő ember van az utcán, egyre többen lépnek ki a komfortzónájukból, és mennek el tüntetni. Azt kell megtudni, hogy ökölrázáson túl milyen aktív cselekvésre lehet őket rávenni, akár csak annak biztosítására, hogy a kórházban legyen vécépapír vagy az iskolában kréta.
Nem az egész mozgalomnak kell vezér, hanem az egyes projektek élére kell találni hiteles vezetőt – vallja Vágó, aki úgy képzeli, hogy a csoportok az általuk fontosnak tartott ügyek mentén szerveződnének. Olyan tömegmozgalmat kell építeni, amely hatást tud gyakorolni a pártokra – mondja a jövőről, vagyis az aktivisták nem saját politikai formációt hoznának létre.
A választási mozgalomért küzdő Gulyás Márton sem lát kifulladást. Kérdésünkre elmondta: június 4-én bontanak zászlót, majd augusztus 20-án indul a kampány az igazságos választási rendszer kidolgozásáért és elfogadtatásáért. Ha nincs változás, polgári engedetlenségbe fognak. Szerinte akcióik látványosak, ugyanakkor erőszakmentesek lesznek. Jelenleg az aktivistahálózatot alakítják ki, eddig 1500-an jelentkeztek. Ezt hatalmas sikerként könyveli el Gulyás. A korábbi tüntetések utáni lecsengésekhez képest most szerinte új fejlemény, hogy nagyon nagy a tenni akarás, „nem csak sporadikusan vannak jelen az erők, széles kör érti meg, hogy a változáshoz magának is tennie kell.” Szerinte az is előny, hogy konkrét célért küzdenek, így a fókuszt sem lehet kikezdeni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.