A STRÓMAN KORRUPCIÓS BRÓKER - A GÁZSZERELŐ MÁR NEM IS SZIMBÓLUM, HANEM MÍTOSZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Jancsics Dávid
2017.05.20.

A hazai strómanrendszer kiépülése tanulási folyamat eredménye. Orbán első ciklusa volt az előiskola. A 2010 után formálódó struktúra klienscsoportok foglyává tette az államot. Magyarországon olyan viszonyok uralkodnak, amelyekre Európa nyugati felében nincs példa. A neves hazai korrupciókutató, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy látja, mai állapotában az állam alkalmatlan a korrupt vagyonelosztás féken tartására. Funkciója, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Jancsics Dávid szerzőtársával, a közelmúltban elhunyt Jávor Istvánnal együtt a hazai korrupciót elemző írásáért az amerikai Academy of Management Public and Nonprofit szekciójának Az év tanulmánya díját kapta.

– A korrupciókutatás sajátos kutatási ág. Nem értelmezhető statisztikai módszerekkel, nem mérhető, mint az időjárás.

– A korrupció – ellentétben más társadalmi jelenségekkel – statisztikai módszerekkel tényleg nem megragadható. Közhely, mégis el kell fogadni: rejtett bűncselekményekről van szó. A folyamat akkor működik, ha mindkét fél nyer rajta valamit, a titkosság a résztvevők érdeke. Emiatt kimutathatatlan, hogy egy-egy országban mekkora a korrupcióban érintett populáció aránya.

– Kollégájával, Jávor Istvánnal írt, díjnyertes tanulmányának terepmunkálatainál a mélyinterjú műfaját választotta. Ez mennyivel pontosabb eszköz?

– Ha az ember hiteles szereplőt talál, aki a dolgokba belelát és hajlandó is információt adni, elég sokra juthatunk. De ebben nincs újdonság. Újságíróként a módszert nyilván ismeri.

– A modern társadalmak kiirthatatlan toposza a korrupció feltartóztathatatlansága. Magyarország korrupt országnak számít?

– Önképe szerint egyértelműen az. És szerintem is egyre rosszabb a helyzet. A Transparency International percepciós indexe azért vitatható (a tisztasági rangsorban az első harmad végéhez tartozunk), mert globális szinteket, korrupciós közérzetet mér. A valószínűség ebben annyi, hogy a korrup­­ciós közérzet és a valóságos korrupció között valami összefüggés mégis van. Nyilvánvaló, hogy ez a felszín. De ebben is tíz éve csúszunk lefelé.

– Az ezredforduló óta kérlelhetetlen politikai harcok folytak. Hevességük az uniós csatlakozás után, 2006-ban járt a csúcsra. A Fidesz az uniós pénzek fölötti ellenőrzést véletlenül sem akarta átengedni.

– Ez valóban felszította a szenvedélyeket. Riválisairól minden politikai résztvevő a legrosszabbat feltételezi. És hamarosan ki is derült, az uniónak nincsenek hatékony ellenőrző mechanizmusai, az újonnan belépő államok pedig képtelenek a szereplőket féken tartani. A csatlakozási folyamat alatt mindenki óvatos volt, a legszebb arcát akarta mutatni. Amikor aztán bekerültünk, azonnal észrevettük, az uniónak nincsenek hatékony korrupcióvédelmi intézményei. A csatlakozott államoknak viszont nagy számban vannak szabálykerülő politikusaik. 2010 után jött létre a state capture-nek (foglyul ejtett államnak) nevezett szerkezet. Baljós jelek már korábban voltak: állami szervezetekbe, intézményekbe (például az ügyészségre) bizonyos csoportok benyomultak. Ez még laza szövésű, esetleges rendszernek látszott. 2010 után, a kétharmad birtokában már nyíltan is megmutatkozott...

ITT OLVASHATÓ