A KÜLÜGY TALÁLT HÁROM MAGYAR-AMERIKAI MEGÁLLAPODÁST, CSAKHOGY AZOK A CEU-ÜGYBEN IRRELEVÁNSAK

ÁTLÁTSZÓ - ÍGY ÍRNÁNK MI BLOG
Szerző: alkotmanyjogaszok
2017.05.24.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az USA külügyminisztériumának CEU-ügyben tegnap kiadott közleményére jogi érvvel is reagált: különösen sajnálatosnak tartják az amerikaiak tárgyalási szándékának hiányát “annak tudatában, hogy a magyar és az amerikai kormány az elmúlt évtizedekben háromszor kötött oktatási témájú együttműködési megállapodást”. Tényleg olyan egyezmény megkötésétől zárkózna most el az amerikai kormány, amiből már több is született a két kormány között? 

A Lex CEU-hoz kapcsolódó utóvédharcok közül kétségtelenül az amerikai-magyar államközi reláció a legabszurdabb: a magyar kormány nemzetközi tárgyalót nevezett ki és az amerikai szövetségi kormány válaszára vár, míg az utóbbi immár többedszerre szögezi le, hogy az amerikai kormánynak sem hatásköre, sem szándéka nincs arra, hogy tárgyalásokat folytasson akár a CEU, akár bármely más egyetem magyarországi működésének feltételeiről. Ebben a vitában kétségtelenül erős érv lenne, ha a magyar külügy idézett állítása megállná a helyét.

Ez azonban – nem olyan nagy meglepetésre – nincs így. A három hivatkozott egyezmény viszonylag könnyen azonosítható. de azok semmilyen formában nem érintik felsőoktatási intézmények működési feltételeit. Ehelyett az oktatási együttműködésnek a két kormány általi – főképp ösztöndíjak odaítélésével történő – támogatásáról szólnak, amire megfelelő szövetségi forrás birtokában az amerikai kormány akkor is jogosult, ha a tagállami hatáskörbe tartozó oktatás szabályozására nincs joga. (Ha valakit érdekelnének ennek – a magyar belpolitikai vitákban normális esetben irreleváns – amerikai alkotmányos részletei, akkor a szövetségi szintre nem emelt hatásköröknek a tagállamok számára való fenntartásáról szóló Tizedik Alkotmánykiegészítéssel és az azon alapuló bírói gyakorlattal érdemes ismerkednie.)...

ITT OLVASHATÓ