2017. május 30., kedd

A DUNA MENTÉN A KORRUPCIÓ ÉS A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK FELSZÁMOLÁSA MEGRENDÍTI A JOGÁLLAMOT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.05.29.



A jogállami aggályok elsősorban Magyarországot érintik a térségben. Trump elnökként is csak annyit ért a világból, mint egy ingatlanfejlesztő. A Trump-Putyin-Erdogan-trió megrendíti az uniót. Még nyílt összecsapás is kialakulhat a CEU miatt Magyarország és Brüsszel között. Magyarországon oltalmat találnak az alternatív jobboldal korifeusai – olvasható a nemzetközi sajtóban.



Wall Street Journal


A Duna mentén húzódik az új törésvonal az unión belül. A folyótól keletre a jogállamot aláássa a korrupció, illetve a demokratikus intézmények, a fékek és ellensúlyok elleni támadássorozat. A jó 10 évvel ezelőtti nyitás átfogó következményei csak most kezdenek kirajzolódni, amikor az EU éppen azon tanakodik, miként tudja megerősíteni az eurót, a határait és az egységes piacot. Ennek oka pedig az, hogy az unió elsősorban jogi képződmény, amelynek legitimációja főleg azon múlik, mennyire tartják tiszteletben a jogállamiságot. És hát sokan gondolják úgy, hogy a Dunától keletre nemigen. Az aggályok jelenleg mindenekelőtt Magyarországra összpontosulnak. A legutóbbi összecsapás Budapest és Brüsszel között a CEU miatt tört ki. Ám ahogyan a magyar fél eljárt, az kizárja a jóhiszeműséget. Az egyetemet nem figyelmeztették előre a vizsgálatról és a jogszabály két hét alatt átment a Parlamenten, illetve jogerőre emelkedett.

A fellépés egy tekintélyes tanintézménnyel szemben új kérdéseket vet fel az ügyben, mennyire elkötelezett Magyarország a jogállam és a demokratikus értékek iránt. A magyarok már amúgy is összetűztek az EU-val a kvóták miatt, továbbá Orbán Viktor agresszív sajtókampányt folytat „Állítsuk meg Brüsszelt!”-felkiáltással. Az unió hasonló kihívásokkal néz szembe Romániában és Bulgáriában is, és ott van még Szerbia, bár az nem tag. A szervezetnek stratégiai megfontolásokból kell bevonnia a Nyugat-Balkán államait, nem utolsósorban azért, nehogy vákuum keletkezzen, amibe azután benyomulnának az oroszok és a törökök. Hogy miként rendeződnek a feszültségek a térségben, illetve a Kelet és a Nyugat között, az meghatározza az európai összefogás jövőjét.

Washington Post

Ann Applebaum úgy értékeli Trump európai látogatása alapján, hogy minden megváltozott a transz-atlanti viszonyban. A kitűnő szemleíró és történész leginkább azt fájlalja, hogy az elnök teljesen értelmetlenül kioktatta a szövetségeseket, hogy mennyivel tartoznak a Natonak és az amerikai adófizetőknek. Az derült ki, amit sokan már eddig is gyanítottak, hogy ti. a politikus jobban szereti a diktátorok társaságát, ahol hízelegnek neki, mint a demokratákat, mert azok egyenlő félként tekintenek rá. Annak sem volt semmi értelme, hogy nekiment Németországnak az autóexport miatt, hiszen a német gyárak nagyjából annyi kocsit állítanak elő a tengerentúlon, mint amennyit ott eladnak. Úgy tűnt, hogy az elnök egyetlen pillanatra sem értette meg szerepét a szövetség vezetőjeként. Azt bizonyította, hogy egy ingatlanfejlesztő szemével nézi a világot. Amikor pedig félretaszította a montenegrói elnököt a közös fotózás előtt, nos, az olyasmi, amit csak bugris celebek szoktak csinálni.

Egy pillanatra sem látszott úgy, hogy felfogja, mekkora tét forog kockán. Különösen fájó, hogy nem említette a kölcsönös védelemről szóló 5-ös paragrafust. A következmény az lett, hogy még soha nem volt ennyire ingatag az Egyesült Államok befolyása Európában. Az orosz kormány viszont túlárad az örömtől. A moszkvai tévében azt mondták, hogy az elnök kártyavárrá változtatta a Nato-t. Trump szerint az út hatalmas siker volt az USA számára, de ha igaza van, akkor nem lenne jó tudni, milyen a kudarc...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.