Szerző: PÓSFAI ORSI
2017.05.09.
A 2013-ban kirobbant „BTK-s listázó botrány”, majd a Tanító- és Óvóképző Kar 2014-es gólyatáborában történt nemi erőszak eset után az ELTE-n összeállt egy kutatócsoport, melynek célja elsősorban egy olyan kutatás elvégzése volt, amely az egyetemen létező nemek közti egyenlőtlenségeket tárta fel. A reprezentatív felmérésen alapuló kutatás egyik megdöbbentő eredménye, hogy a 2015/2016-os tanévben az ELTE diákjai közül legalább 140 vált nemi erőszak áldozatává, de szexuális zaklatást például minden harmadik női diák tapasztalt már. A kutatás tapasztalatairól kérdeztük a kutatócsoport két tagját, Gregor Anikót és Giczi Johannát.
Miből állt a kutatás, és miből jött az ötlet?
Gregor Anikó: Három gyújtópontja volt ennek a kutatásnak: a BTK-s listázó botrány 2013-ban, és aztán 2014 őszén a két gólyatábori nemi erőszak eset. Minket alapvetően az érdekelt, hogy a diákok alulnézetből, tehát az egyetemi szervezeti, kulturális hierarchiára rátekintve egyrészt milyen érintettségekről számolnak be, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek nemek közötti egyenlőtlenségek, szexuális hatalmi visszaélések, szexuális zaklatás, szexuális erőszak témakörben, illetve hogy milyen attitűdöket osztanak.
Giczi Johanna: Két pillére volt a kutatásnak, egy kvantitatív és egy kvalitatív. A kvantitatív kérdőíves részben reprezentatív mintán kérdeztük meg az egyetemi hallgatókat azokról a témakörökről, amik a gólyatábori erőszakkal, a szexuális erőszakkal és a szexizmussal kapcsolatban felmerültek a kutatás során.
A másik pillér egy kvalitatív pillér volt, itt negyven interjút készítettünk az egyetem minden karán, karonként nagyjából ötöt. Fontos szempont volt, hogy a nemi arányokat figyelembe vegyük a karokon, és ennek megfelelően választottunk interjúalanyokat.
A kutatás modszertanáról és eredményeiről itt és itt olvashatsz bővebben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.