VAGYONADÓ: TÉNYLEG ERRE VAN SZÜKSÉGÜNK?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: BF
2017.04.23.

Bár több kisebb baloldali párt régóta szerepelteti programjában, de csak azóta izzottak fel az indulatok körülötte, amióta Botka László, a szocialisták miniszterelnök jelöltje is arról beszélt, hogy szükségesnek tartja a vagyonadó bevezetését Magyarországon. Hogy a vagyonadó elfér a hazai adórendszerben, hogy igen hatékonyan lehet alkalmazni a feketegazdaságban szerzett jövedelmekből halmozódó vagyon adóztatására, hogy növekedésbarát és hogy számos fejlett ország bátran él vele, azt korábbi posztunkban részletesen körüljártuk. Jelen írásunkban olyan konkrét kérdésekre igyekszünk választ adni a vagyonadóval (szűkebben ingatlanadóval) kapcsolatban, amik mindnyájunk fejében felmerülhetnek. Vagyonadó gyakran ismételt kérdések (GYIK) rovatunk következik!

Mi a vagyon?

A vagyon az évek során felhalmozódott megtakarítások összessége. Az aktuális birtokolt vagyontárgyak értékének összessége. A vagyon alapvetően reáleszközökben (tárgyakban) és pénzügyi eszközökben ölthet testet: saját tulajdonban lévő ingatlanok, műkincsek, ékszerek, nagy értékű tartós fogyasztási javak, birtokolt kötvények, részvények, tulajdonrészek, tulajdonjogok, bankbetétek, befektetési jegyek, stb. értékének összege.

Példa: 50 millió értékű lakóingatlan,

4 millió forint értékű ékszer,
2 millió forint értékű lekötött betét
500 ezer forint készpénz és látra szóló betét

= 56,5 millió forint vagyon

Mi a nettó vagyon?

A nettó vagyon abban az esetben fogalmilag magától a vagyontól, ha nem csupán felhalmozott (pozitív) megtakarításaink vannak, de követelés is velünk szembe (tartozás, másképpen negatív megtakarítás). Ebben az esetben a nettó vagyon a bruttó vagyon és a velünk szemben fennálló követelések különbsége.

Példa: 50 millió értékű lakóingatlan,

4 millió forint értékű ékszer,
2 millió forint értékű lekötött betét
500 ezer forint készpénz és látra szóló betét

= 56,5 millió forint bruttó vagyon
6 millió forint bankhitel (tartozás)

= 50,5 millió forint nettó vagyon

Miért akarják egyesek megadóztatni a vagyon

Adóztatni és adózni muszáj, ha fenn akarjuk tartani a közjavakat és közszolgáltatásokat (utak, parkok, oktatási rendszer, honvédelem, közvilágítás, köztisztaság, közrend, stb.), esetleg bővíteni szeretnénk őket és/vagy szeretnénk a jövedelemmel nem rendelkezőket, illetve az alacsony jövedelműeket támogatásban (jövedelem újraelosztás) részesíteni. Adóztatni három dolgot lehet: a megtermelt jövedelmet, az áruforgalmat és a vagyont. Minden adórendszer esetében el kell döntenie a törvényalkotóknak, hogy melyik elemet milyen mértékben és hogyan kívánja adóztatni. A hazai adórendszer jelen pillanatban forgalmi adó-súlyos, azaz a jövedelmeket kisebb mértékben, a vagyont szinte egyáltalán nem adóztatja meg, míg igen magas adókulccsal adóztatja az áruforgalmat (a 27%-os hazai ÁFA a legmagasabb az EU-ban, illetve forgalmat adóztat még a tranzakciós illeték, a telefon adó, a jövedéki adó, stb.) Az adóösszetétel politikai értékválasztás kérdése. A baloldali pártok általában progresszív és magasabb jövedelemadóban, vagyonadóban és alacsonyabb forgalmi adókban gondolkodnak, a jobboldali pártok egykulcsos és alacsonyabb jövedelmi adóban, magasabb forgalmi adókban és kevéssé szeretik a vagyont adóztatni...

ITT OLVASHATÓ