TGM: "NŐÜGYEKKEL NEM FOGLALKOZOM"

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Tamás Gáspár Miklós
2017.04.05.

„Nőügyekkel nem foglalkozom” – evvel a mondattal válaszolta meg a magyar miniszterelnök az újságíró kérdését, aki arról érdeklődött, vajon miért váltották le Magyarország washingtoni nagykövetét, aki történetesen nő.

Elemzés.

1. A beszélő személy azt gondolja, hogy a diplomáciai hierarchia egyik legmagasabb pontján bekövetkezendő (elhatározott) változás: nőügy.
2. A „nőügy” kifejezés jelenthetné ugyan „a nők ügyét” (la cause de femmes), de a magyar közbeszédben a „nőügy” férfiak „nőügyeit”, tehát a férfiak által kezdeményezett, a mindenekelőtt a férfiakra tartozó, férfi és nő közötti erotikus, általában szexuális ügyet (ez a mintaadó francia nyelvben is van: „affaire” szerelmi ügyet, gyakran házasságtörést, „párhuzamos kapcsolatot”) jelent (ugyanakkor vö. „l’Affaire Dreyfus”, azaz: a Dreyfus-ügy, vö. a „foreign affairs” angol kifejezéssel, vö. „extramarital affair”, vö. „pörös ügy”, stb.).
3. Ez csak akkor volna közügyekre vetíthető, amennyiben hasonló személycseré(k)nél használnók a „férfiügy(ek)” kifejezést, márpedig nem használjuk. Nők esetében se beszél(t)ünk (eddig) így adminisztratív-személyzeti-HR ügyekben.
4. A beszélő személy szerint a nő esetében bekövetkezett igazgatási-személyzeti változás (leváltás, elbocsátás) a nő magánéletével hozható, hozandó priméren kapcsolatba.
5. Pinaügy.
6. Minden nyilvános, hivatalos, formális, jogilag formulázható ügy – ha nőkről van szó – „nőügy”, azaz magánügy, a legmagánabb, azaz pinaügy; következésképpen a nőnek a beszélő személy szerint nincsen formális-közjogi-honpolgári dimenziója, a nő par excellence magánszemély, vagyis: pina.
7. A beszélő személynek tehát az a sejthető nézete, hogy a férfiaknak vannak közügyeik, de a nőknek csak magánügyeik vannak. Ám a férfiaknak magánügyeik is vannak, például nőkkel: pinaügyeik – mert a nő egyetlen lényegi dimenziója az így fölfogott férfiúság szemszögéből: szexuális, mégpedig a férfi élvezetére, örömére rendelt szexualitás értelmében. („Annak a kutyatermészetű Taszilónak rengeteg nőügye volt.” Tasziló persze csődör- vagy bikatermészetű is lehet. Ez a bizonyos Tasziló azonban nem lehet embertermészetű.)
8. A magyar állam vezetője azonban „nem foglalkozik” nőügyekkel, hiszen az ő hivatása magasztos, följebb keresendő (és található), mint a szexus, amely a nők természetével és hivatásával azonos, ő nem ereszkedik le a nő (azaz a szex) szerinte alacsony szintjére, oda férfiak nem – illetve csak gyönge pillenataikban, a (mondjuk így) pásztoróra pillanataiban. A közügyek fönséges, átszellemült szférájában (teszem azt, a magyar kormányban) nincsenek nők, akiknek gyönge pillanataikban (találka) péniszügyeik lehetnének (nem is szólva más nőkkel lebonyolított „nőügyekről”), nők nem „ereszkedhetnek le” férfiakhoz, akik ipso facto följebb vannak. Ők lejjebb foglalnak helyet – mintegy a közügyek pihentető, frissítő szünetében.
9. Ahol nincs állam, az a nő.
10. Ahol van nő, ott nincs állam.
11. Ahol mégis van állam, és nő is van, ott „nőügy” keletkezik, tehát szexuális affér az állam és a nő között, amellyel a legfőbb közjogi méltóság és legfőbb hatalmi tényező nem foglalkozhatik a maga éteri magasában, ahonnan nézve a nő és az állam találkozása: kategóriahiba.
12. A „nőügy” jellegéből tudható, hogy valamely nőnemű közhivatalnok kinevezése nem államügy, nem közügy, hanem „nőügy”, amelyről már tudjuk, micsoda. Miért váltották le a női nagykövetet? Nem azért, mert nő – de a kérdésre nincs közjogi és politikai válasz, mert a nő nem közjogi és politikai tényező, hanem élőhús.

A magyar állam legfőbb vezetőjét hallották.

ITT OLVASHATÓ