Szerző: Mértékblog
2017.04.27.
Immár egy éve figyeljük a közmédia hírműsorait, és az esti tévéhíradókat monitorozó szúrópróbáink alkalmával rendszeresen azt állapítottuk meg, hogy azok nem tesznek eleget a közszolgálati médiaszolgáltató számára a Közszolgálati kódexben meghatározott iránymutatásnak. Az állami tévé a hírműsoraival nem segíti elő a társadalmi nyilvánosság működését, nem járul hozzá a közösség vitáinak lefolytatásához, nem nyújt támogatást a közérdeklődésre számot tartó események, a különböző releváns vélemények közötti eligazodásban. Február utolsó napjának 18 órakor és 19.30-kor kezdődött híradóinak elemzésekor is erre az eredményre jutottunk.
Csak egy narratíva létezik
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az állami hírműsor készítői pontosan követték a fideszes kottát. Nehezen lehetne véletlennek minősíteni a témaválasztás egyezését azzal az instrukcióval, amit Rogán Antal kormányzati kommunikációért felelős miniszter február közepén a Fidesz frakcióülésén előadott: eszerint azokat a témákat kell napirenden tartani, amelyekkel a hagyományos Fidesz szavazóbázisnál nagyobb tömeget lehet elérni. Ilyenek a bevándorlás és a terrorizmus ügye, a – Rogán szavaival – „migránsimportban érdekelt álcivil szervezetek” gyalázása, illetve a sorosbérencezés napirenden tartása. Továbbá fogékonyak az emberek a munkahelyteremtéssel, közbiztonsággal és rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdések iránt, és idetartozhat a kormány Brüsszellel szembeni „függetlenségi harca” is.
A Fidesz „témajavaslatai” pontról pontra megjelentek a hírműsorokban. A teljes elemzésből két témajavaslat állami médiás feldolgozását válaszottuk ki.
Témajavaslat – A „Soros-birodalom álciviljei” ✓
Liberálisok és baloldaliak támadták Magyarországot – ezzel a címmel tudósítottak arról, hogy az Európai Parlament Állampolgári jogok-, bel- és igazságügyi bizottsága meghallgatást folytatott a magyar migrációs helyzetről. Az állami híradások rendkívül egyoldalúan foglalkoztak a kérdéssel. A Duna híradó 40 másodperces híréből az például egyáltalán nem derült ki, kinek mi az álláspontja a magyar migrációs körülményekről, csupán a megtámadtatás tényét tartották fontosnak kiemelni a műsorkészítők. Ily módon kizárólag a kormány értelmezéséhez illeszkedő szűrőn keresztül kaphattunk némi információt arról, hogy bírálatokkal illették Magyarország menekültekkel kapcsolatos politikáját. A kifogások tartalma nem volt megismerhető, csak a kritika kritikája hangozhatott el Kovács Zoltán államtitkártól, aki megvilágította az ügy lényegét: a Soros György által finanszírozott szervezetek felbiztatására, feljelentésére az EP liberális és baloldali politikusai támadták Magyarország bevándorláspolitikáját, mert nem értenek egyet azzal, hogy Magyarország nem akarja beengedni az illegális migránsokat, és megvédi a saját határait.
A fél nyolcas híradóban, a tudósítás két és fél percre bővített változatában aztán egy-egy mondat erejéig az ülésen résztvevő civil szervezetek közül az Amnesty International és a Helsinki Bizottság álláspontját is közölték 45 másodpercben, de a híradás így is rendkívül aránytalan maradt. A lényeget elfedve a beszámolóban továbbra sem a kritika tartalmi részével foglalkoztak (pl. hogy a magyar hatóságok erőszakosan toloncolják vissza a migránsokat, és Magyarország fizikai és jogi eszközökkel gyakorlatilag felszámolta a menekültek védelmét), hanem a bírálatot az ország elleni, a Soros György által támogatott szervezetek kezdeményezte támadásnak minősítő kormányzati álláspontnak adtak csak hangot. És idézték még Kovács államtitkár Brüsszelt bíráló szavait, aki kettős mérce alkalmazásával vádolta az európai adminisztrációt, miszerint az EU intézmények az illegális migránsok iránt toleránsak, az uniós polgárokat – főként a magyarokat – pedig azzal az intézkedéssel tervezik vegzálni, hogy – a terrorizmus elleni küzdelem érdekében – a külső határoknál mindenkit regisztrálni és ellenőrizni kellene...
Az állampolgárok sokoldalú tájékozódásában nem nyújtott segítséget ez a híradós anyag, munícióként szolgálhatott viszont a már említett fideszes kommunikációs stratégia szerint a Soros Györgyhöz kapcsolt szervezetek lejáratására és a szavazóbázis erősítésére.
Az álcivilezés aztán még egyszer előjött a műsorban: a fél nyolcas híradóban, a kormány pénzosztó tevékenységének bemutatásakor arról szólt az egyik hír, hogy a következő 3 évben több mint 300 millió forintot kapnak civil szervezetek azért, hogy ún. civil információs központokat működtessenek, amelyek feladata, hogy más civil szervezetek adminisztrációjában, jogi ügyeiben segítsenek. A tudósításban Rétvári Bence államtitkár meghatározta a civil szerveződések lényegét: önkéntes szervezetként, a céllal teljes mértékben azonosuló személyeket összegyűjtő társulásként a személyességet, személyiséget, az elköteleződést, a hivatástudatot is oda tudják tenni az állami források mellé. Ők tehát az igazi civilek, és – Soltész Miklós államtitkár szavai szerint – a felmérések tanúsága szerint az emberek többsége különbséget tud tenni a valódi és a magukat civileknek nevező, de társadalmi szempontból semmiképp sem civil tömörülések között...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.