Szerző: Amerikai Népszava
2017.04.18.
Orbán a gyalázatos húsvéti interjújában, amelyben előadta a kereszténység ellentétét, ezt a döbbenetét ahhoz hasonlította, hogy a kerestzre feszítés előtt hárm nappal, még Jézust a nép hozsannázta és bevonult jeruzsálembe, mint egy király, és “néhány nap alatt eljutunk a kereszthalálig”? Ennek szele csapta meg a felcsút Pancho-t. Azt mondja döbbenten, hogy “rejtély, hogyan fordulhat ekkorát a világ”. Ez vár rád is öcsi.
Igaz, Orbán abban reménykedik, hogy újabb három nap múlva jött a feltámadás, de ebben ő n reménykedjen: Krisztus az, aki feltámadt. Az áruló Júdás, mint amilyen ő, nem támadt fel, hanem a fán lógott, belei kiomlottak. Hiába próbálta az ebül szerzett pénzt visszaadni. Orbán elárulta ezt a népet, elárulta az Alkotmányra és a demokráciára tett esküjét. Ő maga rabolja el a pénzt és a vagyont, ami az árulás díja. Átkozott ember.
Sajnálatos módon ez a lázadás még nem volt elég erős, tartós, és az emberek lelkét elég mélyen felszántó. Ezért ez a mostani lázadás csak előképe az igazinak, amely kártyavárként dönti romba Orbán aljas és gyűlölt rendszerét. Úgy fognak menekülni a lázárok, a rogánok, a kósák, mint a patkányok a süllyedő hajóról. De így sem sok hiányzott ahhoz, hogy Orbán egy olyan konfliktusba navigálja magát, amelybe csak belebukni lehet.
Ezt azzal úszta meg, hogy visszatartotta a viszkető tenyerét, hogy a bunkó apjához hasonló brutalitással odacsapjon. A kép azért helytálló, mert Orbán saját magát a nemzet atyjának látja, akinek meg kell nevelnie gyermekét, az országot, ha rosszalkodik és feleselni próbál. Ő pedig az apjától látott módszert ismeri, hogy ilyenkor oda kell csapni és meg kell rugdosni a szófogadatlan gyereket. Mint a vert gyerekek többsége, utólag azt hiszi, hogy erre szükség volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.