Szerző: Bede Márton
2017.04.08.
Ahogy egyre sokasodnak a bizonytalansági tényezők, úgy kerülnek egyre kilátástalanabb helyzetbe a világ legszerencsétlenebbjei. A globális felmelegedés, az iszlám terrorizmus, az iszlám terrorizmus elleni harc, a bezárkozó Amerika, a menekültválság hatására elapadó szolidaritás, valamint egy rakás lokális probléma következményeként 2017 elejére a világ négy országában is felütötte a fejét az éhínség réme.
Az ENSZ először februárban kongatta meg a vészharangot:
„A következő hat hónapban több mint húszmillió ember életét fenyegetheti nagyon súlyos éhínség: Dél-Szudánban, Szomáliában, Nigéria északi részen és Jemenben is kritikus a helyzet, összesen több mint 1,4 millió gyerek van közvetlen életveszélyben. Évtizedek óta nem volt példa ekkora éhínségre.”
Márciusban a világszervezet még elkeseredettebb hangot ütött meg:
„A világ 1945 óta most éli legsúlyosabb humanitárius válságát, körülbelül 20 millió embert fenyeget az éhínség. A történelem kritikus pillanatában vagyunk. Világszintű közös és összehangolt erőfeszítés nélkül ezek az emberek éhen fognak halni vagy betegségekbe fognak belepusztulni.”
Április elején az UNICEF pedig még tovább ment:
„A II. világháború vége óta nem volt akkora éhínség a világon, mint ami jelenleg van kilátásban. Dél-Szudánban, Szomáliában, Jemenben és Nigériában jelenleg is mintegy 1,4 millió gyermeket fenyeget közvetlenül a súlyos alultápláltság. A júniusban beköszöntő száraz évszak további 368.000 gyermek életét veszélyezteti. A humanitárius válság Afrika több országát is fenyegeti, különösképpen Dzsibutit, Etiópát és Kenyát. A dél-szudáni menekültválság további terheket ró Ugandára, és a Csád-tó térségében is egyre többen kényszerülnek lakhelyük elhagyására.”
Drámai számok szerepelnek abban a jelentésben is, amelyen közösen dolgozott az Európai Unió és az USA nemzetközi segélyezéssel foglalkozó ügynöksége, a USAID. A dokumentum szerint a 2015-ös 80 millióval szemben 2016-ban már 108 millió ember élelmiszerellátása volt nagyon bizonytalan a világban, és a már említett országok mellett Malawiban, Zimbabwéban, Szíriában, illetve a Szíriából a szomszédos országokba menekülteknél is nagy lehet a baj. Az egy éven belüli drámai növekedés okai közt ott van a bizonytalan időjárással járó El Niño-jelenség, a helyi konfliktusok miatt ellehetetlenülő mezőgazdasági termelés és kereskedés, valamint a mindezekből fakadó, egyra magasabb élelmiszerárak.
Ahogy a korábbi nagy éhínségek idején, most sem arról van szó, hogy a világon nincs elég táplálék, sőt, még a négy legsúlyosabb helyzetben lévő országokban sem éhezik mindenki. Amikor a nyolcvanas évek közepén az egész világot megrázó éhínség sújtotta Etiópiát, az ország jelentős részében bőven volt mit enni, az éhínségről pedig nagy mértékben az ország korrupt, alkalmatlan és esetenként a lakosság bizonyos csoportjait szándékosan büntető vezetői tehettek. Nigéria, Jemen, Dél-Szudán és Szomália mostani nyomorúsága is azt mutatja, hogy jó nemzetközi és helyi politikai döntésekkel, ha nem is mindenkinek, de nagyon sokaknak lenne mit ennie...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.