Szerző: Szelestey
2017.04.13.
Közép-Európa egyik legjobb nyugati elemzője úgy gondolja, a történelemből ismeretes, hová is vezet a megbékítés, a nyugatnak éppen ezért szembe kell szállnia Orbán Viktorral. Timothy Garton Ash szerint ehhez az a legjobb megoldás, ha Merkel és a konzervatívok vagy rákényszerítik a magyar vezetőt politikájának megváltoztatására, vagy kiteszik a szűrét az Európai Néppártból. Mert ha a liberálisellenes és nacionalista magyar vezető továbbra is próbálhatja becsukni az ország legjobb egyetemét és sok más vonatkozásban is lebontja a liberális demokráciát, akkor az európai középjobb frakció hiába papol a közös értékekről, ezek a nyilatkozatok nem érnek többet, mint a papír, amelyre nyomják azokat. Magyarország híres a szalámi taktikáról, Orbán pedig mesterien alkalmazza azt a demokrácia ellen. Mindig újabb szeletet vág le belőle, de olyan ügyesen, hogy az uniós partnerek nem gondolják, hogy itt többet kellene tenniük, mint hangosan morogniuk.
Magyarországon már nincs sokszínű sajtó, vége az igazságszolgáltatás függetlenségének. A kormányfő térdre akarja kényszeríteni a CEU-t, satuba akarja fogni a civil szervezeteket és családostul táborokba zárja a menekülteket. Orbán ma már összemelegedett Putyinnal, szembefordult Sorossal, az ország – a lengyelekkel karöltve – távolodik a szabadságtól. És milyen mérgező nyelvet használ mindehhez a miniszterelnök! A kialakuló rendszer még nem fasiszta, de a hangnem igenis az, amikor pl. a zsidó Sorost ragadozónak nevezi, vagy az embereket hangyáknak tekinti. Az európai kereszténydemokraták azonban csupán a kezüket tördelik. Felhívják barátjukat, Orbán Viktort, twitteren üzennek. Mármint hogy mindent megtesznek. Csak azt nem, hogy megváljanak a Fidesz 12 EP-képviselőjétől. Ehelyett inkább a Bizottságnak passzolják át a labdát. De itt nem a jogról, hanem az alapvető értékekről van szó, amelyek ügyében minden európai politikusnak állást kell foglalnia, ha komolyan gondolja az értékeket.
A mai unióban már nem vicces, ha valakit diktátorként üdvözölnek és arcon paskolnak. A régi megbékítést idézi. Azt jelzi, hogy a pártérdekeket az értékek elé helyezik, és hát, Orbán a Néppárt lojális tagja, továbbá igen jól tud smúzolni. Azonban az amerikai törvényhozás mindkét háza igen határozottan bírálta a CEU elleni eljárást. Eljött az idő, hogy Európa népei hangosan megszólítsák a konzervatívok vezetőit. Pl. Seehofert, hogy tényleg az orbánizmus hasznos idiótája akar-e lenni? Illetve meg kell kérdezniük Merkelt, vajon ez az ember nem mindenben pont az ellenkezőjét képviseli, mint a kancellár?
Die Welt
A lap azon tanakodik, kapitulált-e Orbán Trump előtt? Mindenesetre az Egyesült Államok részéről heves ellenállásba ütközött, hogy Magyarország megpróbálta bezáratni a CEU-t. Az előzmény az volt, hogy a magyar kormány – mintha nem lenne sürgősebb dolog a világon – olyan törvényt hozott, amely megfosztotta volna lépalapjától az egyetemet. A jelek szerint a hatalmat az zavarja, hogy az intézményt Soros György finanszírozza. De az egész mögött inkább kampánymanőver húzódik meg, mivel a kormány közeli sajtó nem győz összefüggést kimutatni a befektető, a menekültválság és az ellenzéki pártok között. Azt akarja sugallni a választóknak, hogy milliárdos összejátszik a kormányellenes erőkkel. Ha ez volt a kiinduló pont, akkor a miniszterelnöknek nagy külpolitikai árat kell érte fizetnie. A nemzetközi visszhang elsöprő.
A legrosszabb azonban az amerikai reakció, Washingtonból jeges ellenszelet érezni. Az illetékes államtitkár Budapesten elmagyarázott egy pár egyszerű dolgot, és utána azt mondta, hogy tárgyalópartnerei megértették az üzenetet. Ez magyarázhatja, hogy miért beszélnek hirtelen úgy magyar kormányzati tisztségviselők, mintha soha semmi gond nem lett volna a CEU-val. De amit a diplomata kifejtett, az úgy hangzott, mintha a magyar vezetésnek fogalma sem volna arról, miként működnek a dolgok az Egyesült Államokban. Pedig dehogynem. Most Orbán mégis azt hajtogatja, hogy az egyetemnek bizonyosan nem kell lehúznia a rolót. Szóval mintha túl korán keltették volna az intézmény halálhírét. Lehet, hogy csak azért, mert Trump talán mégsem egészen olyan, amilyennek a magyar miniszterelnök hitte. Soros tevékenysége a térségben végső soron amerikai érdekeket szolgál. Trump pedig az USA elnöke, még ha a politikai felfogást tekintve nagyon is nem ért egyet a befektetővel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.