LESZÁMOLÁS AZ ILLÚZIÓKKAL: AZ EU-T CSAK A VERSENYKÉPESSÉG MIATT ÉRDEKLI A NEMEK KÖZTI EGYENLŐSÉG - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Gregor Anikó
2017.04.02. 

Nemrég járta be a hazai médiát is az a Guardian-cikk, amely román nők embertelen munka- és életkörülményeit mutatta be olaszországi mezőgazdasági farmokon. A cikk egyik állítása az volt, hogy bár a helyi és országos hatóságok tudnak a gazdasági és szexuális kizsákmányolást is magában foglaló visszaélésekről, a régió versenyképességének és az ott élők megélhetésének biztosítása érdekében szemet hunynak a vendégmunkásnők ellen üzemszerűen elkövetett bűncselekmények felett. Joggal kérdezhetnénk, hogy hol van ilyenkor az EU, és hol van ilyenkor az EU különféle szereplői által sokat hangoztatott nemek közti egyenlőség alapértéke?

Ha az Európai Unióra gondolunk, a leggyakrabban nem csupán egy politikai-gazdasági szövetség és annak intézményrendszere jut az eszünkbe, hanem egy olyan szerveződés is, amely különféle, alapvetőként megjelenített kulturális értékek képviselője és letéteményese. Épp ezért már-már bizonyítást sem igénylő alapigazságként fogadjuk el, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szövegének értelmében az EU több más demokratikus érték mellett a nemek közötti egyenlőség (gender equality) feminista alapelvének elvi támogatója. Sőt, az egyenlőség gyakorlati megvalósításának, a tagországok mindennapjaiba való átültetésének is élharcosa.

Amikor azonban elsősorban értékközösségként tekintünk az EU-ra, könnyen elfelejthetjük, hogy az Unió alapvetően egy gazdasági szövetség, amelynek fő érdeke a tagországok versenyképességének folyamatos növelése. Ha közelebbről vizsgáljuk, hogy ez a keret hogyan hatott a nemek közti egyenlőség elvének uniós képviseletére, láthatóvá válik, hogy az EU több évtizedes történetének már a legelején is elsősorban gazdasági, növekedési, foglalkoztatási és versenyképességi kérdésként kezelte a nemek egyenlőségét. Eközben kevés figyelmet fordított azokra a nőket érő hátrányokra, amelyek a munkaerőpiac mellett a munkaerő-újratermeléshez elengedhetetlen, háztartáson belüli, fizetetlen, reproduktív munkák megosztásában és a reproduktív jogokban képeződtek le. Ez a súlypont a későbbiekben sem helyeződött át érdemlegesen, ugyanis a gazdasági növekedéspártiság nehezen képviselhető és kivitelezhető, ha komolyan megkérdőjelezzük a növekedés alapját képező, fizetetlen, reproduktív munkák nőkhöz rendelését...

ITT OLVASHATÓ