LÁZÁRKODÁSOK

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. Szüdi János
2017.04.06.

...Nehéz, de nem lehetetlen eldönteni, Lázár János komolyan gondolja-e azt, amit a sajtótájékoztatókon megjelent újságíróknak, riportereknek előad, vagy csupán gúnyolódik a jelenlévőkön? Ez utóbbiról lehet szó. Nehéz ugyanis elhinni, hogy egy ilyen magas polcra felkapaszkodott csinovnyik, ilyen leplezetlenül adja tudtára országnak-világnak: az a hatalom, amelyet ő képvisel, magasról tojik az igazságra, a közérdekre, s mindazoknak a fejére, akiknek nehezen megtermelt adóforintjait elherdálja. Lázár János arcára van írva: tisztában van azzal, amit mond, annak sokszor se füle, se farka. Tisztában van azzal is, állításai nemegyszer kimerítik a hazugság fogalmát. Ezt sugározza az arcáról letörölhetetlen gúnyos mosoly, a szemében ki nem alvó, sokat sejtetően villódzó fény. Mindig jól öltözött. mindig jól fésült. Tetszeleg önmagának a pódiumon: „Lám, én még ezt is ki merem mondani. Rágódjatok rajta egy hétig. Legalább addig sem jut eszetekbe semmi.”

A becsület frontján

Nemrég azt állította: igaza van a kiváló politikusi képességekkel rendelkező földművelésügyi államtitkárnak, aki egy kiemelt állami beruházás „becsületének” védelmére kelve megpróbálta elhallgattatni – a felcsúti polgármester közreműködésével létesített – szilvásváradi lovasközpont kivitelezését kritizáló ifj. Bozsik Józsefet. Lázár János tudja, az állami beruházásnak nincs becsülete, nem kell, nem lehet azt megvédeni. Tudja azt is, normális viszonyok között nem fenyegetés, hanem köszönet járna annak, aki figyelmeztet, amikor közpénz elköltésénél nincs rendben valami. Csakhogy Lázár János egy nem normális helyzetben nem leleplezni, hanem elrejteni igyekszik a közpénzek elherdálóit. Cinkos? Társtettes? Mindkettő? Igen! Mindkettő! A kiemelt állami beruházások körébe tartozó minden építkezés gyanús. Jellemzőjük a névre szóló törvénykezéssel biztosított kivételes jogállás az engedélyezési eljárásokban, a közbeszerzés során, a finanszírozáskor. Legfőbb ismérvük, a nagyvonalú költségvetési tervezés, ennek túllépése, s a többletek kormányzati finanszírozása. Mindezekhez kapcsolódik nemegyszer a gyatra kivitelezés. Aki felelős beosztásban mindezt “nem veszi észre”, cinkosként és társtettesként felelős minden jogszabályért, minden kormányhatározatért, amely lehetővé teszi, hogy állami beruházás örve alatt milliárdok tűnjenek el, vesszenek kárba az ország számára.

Semmilyen meglepetést nem okozna, ha Lázár János egyéni képviselői indítványa alapján törvényjavaslatot fogadna el az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról: „Aki más előtt olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely az állami beruházás becsületének csorbítására, vagy azt engedélyező, illetve finanszírozó hatóság becsületének csorbítására alkalmas, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” Ahogy emelkedik a beruházás költsége, úgy nőhet a becsülete, s nőhet a megsértéséért kiszabható büntetési tétel. Igaz, az Alkotmánybíróság 1994-ben megsemmisítette a „Hatóság vagy hivatalos személy megsértése” címszó alatt található, hasonló megszövegezésű tényállást. Az Alkotmánybíróság akkori álláspontja szerint “… kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és a helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága, valamint az, hogy a polgárok bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül vehessenek részt a politikai és társadalmi folyamatokban, a közéletben. Ennek ellene hat, ha a törvényhozó büntetőjogi büntetéssel fenyeget minden, a közhatalmat gyakorló személyek és intézmények becsületének csorbítására alkalmas tényközlést és értékítéletet.” Ma, az Alkotmány nélküli Alkotmánybíróság korszakában, a siker reményében lehet próbálkozni, minden alapjogot korlátozó megoldás visszahozatalával. A régi alkotmánybírósági határozatokat az Országgyűlés “kivonta a forgalomból”. Így szabad a pálya...

ITT OLVASHATÓ