HATALMAS KIS TÉVEDÉSEINK

HUPPA BLOG
Szerző: Konok Péter
2017.04.29.

...valószínűleg semmi jelentősége, de nekem mégis szimbolikus, hogy két napja a Boszporusz ködében egy román birkaszállító hajó, fedélzetén nyolcezer nyolcszáz birkával, meg néhány matrózzal (afféle vízi pásztorok lettek volna? van ennek metafora-értéke?), szóval egy ízig-vérig prózai, rozzant proletárbárka, egy monokultúrás, kereskedelmi Noé nekiment egy büszke orosz hadihajónak (“egy hajó, nyolcvitorlás, és rajta ötven ágyú, s felvont lobogók”, valami ilyesmit képzelek Brecht után, persze vitorla nélkül, az csak színpadi kellék már), és azon nyomban elsüllyesztette, majd sértetlenül tovapöfögött unalmas, megszokott útján (az orosz haditengerészeket kimentették, és ez jó is így, én nem kívánom senki orosz haditengerész bántódását; vidám, munkátlan orosz haditengerészeket szeretnék, akikre semmi szüksége senkinek, vodkát isznak, többszólamú, bús népdalokat énekelnek, és cseresznyemagokat köpködnek a tengerbe), szóval nem tehetek róla, de nekem örömet okoz a kép, amit magam elé idézek, ahogy az ötven ágyú (vagy akárhány) gurgulázva alámerül, szemfödélként nyújtóznak el a hullámokon a harcias hadilobogók, és az egészet a birkák bánatos bégetése kíséri, mint valami akusztikai kontrapunkt, mintha Poszeidon kagylókürtje fingszerű tülköléssel gyalázná Árész hübriszét – persze csóró birkák, ők mindenképpen vesztesek, és persze akárhogy is, de a birkák mi magunk vagyunk.

ITT OLVASHATÓ