Szerző: HAJDÚ PÉTER
2017.04.03.
A magyar gazdaságnak olyan ipar betelepedésére van szüksége, amely magával hozza a fejlett technológiát, s amelyhez a hazai cégek is kapcsolódhatnak – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csaba László közgazdász.
– Amikor megbeszéltük az interjú időpontját, még nem lehetett tudni, hogy a kormány revolvert fog a Közép-európai Egyetemre (CEU), ahol ön is oktat. Miként vélekedik a támadásról?
– Önmagában az, hogy egy nemzetközi rangsorokban kiemelkedő helyet elfoglaló intézményt a kétes hírű diplomagyárakkal együtt emlegetnek, mint az államtitkár tette – „28 intézményt vizsgáltunk, nem a CEU-t” –, a nyilvánosság előtti hitelrontás minősített esete. Az is merőben szokatlan, hogy miniszter jegyezzen egy diszkriminatív törvénymódosítást. A vonatkozó hivatkozások is tévesek, mert egyrészt megvan az államközi egyezmény, amelyet 2004-ben a jövendőbeli amerikai nagykövet és a magyar miniszterelnök írt alá, másrészt a CEU minden programját ötévente akkreditálják az Egyesült Államokban. A jelentési kötelezettség pedig egy olyan egyetemnél, amelyik nulla forint közpénzt használ, nem triviális. Ez a hiányosság gond nélkül pótolható. Oktatóink között akadémikusok, az MTA doktorai is dolgoznak. Egyszóval hazánk csak nyert a CEU-val, ellehetetlenítése megbocsáthatatlan vétek lenne.
– Bő egy éve arról beszéltünk, fennáll a veszélye annak, hogy beragad a közepes fejlettség csapdájába a magyar gazdaság. Most miként látja, változott valami?
– Ma már jelen időben beszélhetünk erről, hiszen benne vagyunk a csapdában, azaz határozottan romlott a helyzet. Nem jelent ez katasztrófát. Hasonló cipőben járnak az olaszok, portugálok már hosszabb ideje. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy közép-, illetve hosszú távon is alacsony marad a növekedés üteme hazánkban. Lehetnek persze rövidebb-hosszabb kiugró időszakok, de hiányzik az az átfogó gazdasági stratégia, amelyre alapozva fölgyorsulhatna a növekedés.
– Tavaly év elején az Európai Bizottság – elismerve a megelőző két év magyar eredményeit – arról írt jelentésében, hogy gyorsulhat a magyar növekedés. A tavalyi eredményt nézve jól mellélőttek. Ön hogyan látja?
– A magyar gazdaságnak igen nagy problémája, hogy – jelen állapotában – az uniós támogatások felhasználása nélkül hozzávetőlegesen másfél százalék körüli növekedésre képes. Engem közgazdászként kifejezetten irritál, hogy bár lennének olyan gazdaságpolitikai lépések, amelyekkel ennél jóval nagyobb növekedési ütem is elérhető lenne, még az uniós pénzek nélkül is, mégsem lépik meg ezeket az éppen regnáló kormányok. A versenyképesség javítása mindennél fontosabb gazdasági lépés lenne, mert anélkül álom marad a fölzárkózás. Ha pedig a kormány az egy évvel ezelőtti adatokra épülő uniós véleményre alapozva valóban elhiszi, hogy reális a tartós négy-négy és fél százalékos növekedés, akkor alaposan félrevezeti magát. Hiszen a magánberuházások még mindig a negatív tartományban vannak, alacsony a megtakarítási hajlandóság, az európai gazdaság alig egy százalékkal növekszik, a kamatemelés elindult. Reményeim szerint jövőre ismét eléri a dollárban kifejezett GDP a 2008-as szintet. Erre mosdatlan szájú emberek azt mondanák, elvesztegetett évtized.
– A kormány éppen mostanában hozta létre a versenyképességi tanácsot. Ez talán már a változást jelzi.
– Személy szerint üdvözlöm a kezdeményezést, mert valóban elengedhetetlen, hogy előrelépjünk ezen a területen, de kétségeim vannak, hogy valóban meghallgatják-e a szakemberek véleményét. Attól tartok, a politikai érdekek itt is felülírják a gazdasági racionalitást, és csak formális egyeztetésre kerül sor. Bár ne lenne igazam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.