BŰNÖS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.04.13.

Lassan és tagoltan mondom, mindenki képzelje ide a hangot: festékes ruhájú, a nyilvánosságot nem vállaló rendőrségi tanúk, két hasra bilincselt kezű, egyenként hatvan kilós, gyorsított eljárásban bíróság elé állított fiatal srác, illetve a túlterhelt magyar bíróság és tökig a fennálló rezsim seggében lihegő ügyészség főszereplésével ma újraforgatták (ki tudja hányadszor már) A tanú című filmet Magyarországon. Nem egészen öt óra kellett hozzá.

A festékes flakon-ügy (elvileg lemosható, vizes bázisú festék) pontosan megmutatja, micsoda gyalázatos hely lett abból az országból, ahol néhány (de legfeljebb hat darab) festékes doboz elhajítása (rongálási kísérlet) a példás gyorsasággal eljáró ügyészség szerint megbotránkozást és riadalmat vált ki. Ahol 23 ezer forintnyi kár miatt (a sérült útburkolatot és virágágyást Áderjancsi még nem árazta be) bilincsbe vernek és csoportos garázdasággal/rongálással vádolnak meg két fiatalembert, akik a szabad véleménynyilvánítás jegyében döntöttek úgy, hogy narancssárga festékkel dobálják meg a Sándor-palotát. A sikertelen akció közben néhány rendőr ruhája festékes lett. Ennyi a történet.

Nem Farkas Flórián és nem is Rogán Antal gyorsított eljárású tárgyalása volt ez (a 250 milliárdos Tarsoly Csaba a szabad lábán röhög valahol a háziőrizetében vagy ki tudja, hol), hanem Gulyás Márton és Varga Gergő (a csoportossághoz legalább hárman kellene lenniük) kirakatperét nézhettük végig.

Igen, ők azok a fiatalok, akiknek nem drágább rongy életük, mint az emberhez méltó lét és a szabadság. Akik úgy érezték, hogy a bajuszból és takonyból sodort gerincű államfő aláírása a lex CEU-n (jegyezzük meg jól: Áder János alkotmányjogászok figyelmeztetése ellenére írta alá a gazdájának oly fontos, alaptörvénybe ütköző gánymunkát), illetve a hatalom által rendre figyelmen kívül hagyott véleménynyilvánítás egyre kisebb területre való visszaszorítása ellen, tiltakozásul valamit tenniük kell. Nem fontolták meg előre, Varga Gergő a Gulyás Márton által beszerzett 2-3-6 darab festékes flakon célba juttatásában segédkezett. Nem a hatóság embereinek bántalmazása céljából, hanem a Sándor-palota rothadó narancs színnel való megkínálása okán. Hogy mindenkinek legyen világos, a nem létező köztársaság elnöki hivatala nem más, mint a Fidesz nevű állampárt meghosszabbítása, végrehajtója, közönséges nyúlványa.

Bár 5-6 órát nem egyszerű, és nem is feltétlenül az én feladatom, próbálok zömíteni, egyébként szerencsére az internet úgysem felejt. (Aki gondolja, ITT talál egy korrekt összefoglalót.) Mindenki bármikor végignézheti, ajánlom is, nézze végig, milyen az, amikor egy államhatalom az ügyészség vasökle révén próbálja megleckéztetni és jobb belátásra bírni a politikai véleménynyilvánítás szabadságának jogával élni kívánó állampolgárait.

Az én olvasatomban ez a koncepciós per, amit összerántottak itt az elvtársak – nem teljesültek az előzetes letartóztatás, az őrizetbe vétel, a bíróság elé állítás feltételei, sérültek a vádlottak állampolgári és alapvető emberi jogai (nem kaptak enni, inni, nem tudtak aludni), a tanúkihallgatás legalábbis jogellenes módja -, amelyben az ügyészség mindkét vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért, újabb mérföldkő a rothadó magyar demokrácia történetében...

ITT OLVASHATÓ