Szerző: Bartus László
2017.04.04.
Vannak szimbolikus lépések. A CEU kivégzése ilyen. Aki a diktatúrából a demokráciába való átmenetetet segítő egyetemet, amely demokratikusan gondolkodó elitet képez, bezárat az, ennél többet is mondott. Azt mondta magáról, hogy nem fogadja el a demokráciát, nem tart tiszteletben semmiféle jogállami normát, emberi jogot, oktatási szabadságot. Aki ezt teszi, az felmondta a nyugati civilizációval a kapcsolatát.
Ilyen ember kiiratkozott a demokratikus világból.
Mondhatnánk, ez a Hunexit egy speciális esete, amely abban különbözik a Brexit-től, hogy a britek csak az Európai Unió szervezetéből léptek ki, de nem léptek ki a nyugati világból és a demokratikus országok közösségéből. Ezzel szemben Orbán Viktor és Magyarország a CEU elleni támadással kilépett. Nemcsak Orbán, hanem Magyarország is, mivel ma már a kettő ugyanaz. Amikor Orbánt bírálták, mindig Magyarország elleni támadásról beszélt.
Magyarország nem különbözteti meg magát Orbán Viktortól és a rendszerétől. Belesimul az Orbán Viktor által kiépített önkényuralmi rendszerbe, és a rendszeren belül hallatja egy alig látható kisebbség a vékony és erőtlen hangját. A politikai ellenzék arra sem képes, hogy az önkényuralom jellegét nyilvánvalóvá tegye ország és világ előtt. Ehelyett az Orbán-rendszert legitimálja és a demokrácia hamis látszatát kölcsönzi neki. Gyakorlatilag törvényesíti.
Ezért, amikor Orbán Viktor kilépett a nyugati demokráciák közösségéből, és megtaposta az európai értékeket, akkor Magyarország is megtette ugyanezt. Orbán Magyarországot is vitte magával a civilizált világon kívülre. Ezért a következmények nem csupán Orbánt, hanem az egész országot érintik. Magyarország lépett ki az ő személyében a nyugati szövetségből. Aki pedig kilépett, az távozzon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.