- SZABADPOLC
Szerző: Nagy Boldizsár
2017.04.13.
A törvényjavaslat az EU-pénzeket és juttatásokat abban az esetben veszi ki a törvény hatálya alól, ha azok magyar költségvetési szerven keresztül érkeznek. Ha egy egyetemi kutatói alapítvány szakmailag olyan kiemelkedő, hogy közvetlenül Brüsszelben nyer el jelentős kutatási összeget (például egy nemzetközi konzorcium tagjaként), akkor máris büszkélkedhet/szégyenkezhet a külföldről támogatottság címével.
Kalandor vagyok. Életem során nem elégedtem meg az ELTE katedrájával, amelyről negyven éve tanítom – többek között – az emberi jogokat, hanem mindenféle megbízást vállaltam: kormányoknak adtam tanácsot, az ENSZ használta tanulmányaimat, s bizony attól sem riadtam vissza, hogy civil szervezetek kuratóriumában üljek, vagy éppen pénzosztó testületekben közülük válasszam ki az érdemeseket.
Ezért a T-14967 számú törvényjavaslat a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” nem hagy nyugodni: fel kell tárnom kettős természetét: ostornak látszó medvecukor. Vagy: Orbán hívei szemszögéből régen várt korbács, de lényege szerint a joguralmon ejtett újabb seb.
A törvény – ha a javaslatot változatlan szöveggel fogadják el – annyira kétértelmű lesz, hogy jogállamban teljesen végrehajthatatlan marad. Az illiberális állam azonban önkényesen használhatja éppen a gumifogalmak alkalmazása révén, ez benne a fenyegető.
Kifejtem. A törvényjavaslat központi kategóriája a „közvetlenül vagy közvetve külföldről származó (…) pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás”, amely egy adóéven belül eléri vagy meghaladja a 7,2 millió forintot/értéket. Különös jelentőségük lesz még a törvény hatálya alól kivont szervezeteknek és egyesületeknek. Azokról később szólok.
Kezdjük a „külföldről származó”-val. Mikor származik egy juttatás külföldről? Ha magyar állampolgár (például a Londonban dolgozó magyar kolónia) ottani bankszámláról a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány számlájára utal húszezer fontot, akkor a gyermekkórház alapítványa külföldről támogatott szervezet lesz? És ha a Nagycsaládosok Országos Egyesülete kap két mikrobuszt a német testvérszervezetétől, akkor az is?
A legabszurdabb az, hogy ha az ENSZ valamely szervezete – például az UNICEF – 7,2 milliónál értékesebb támogatást nyújt Magyarországon az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának, akkor az utóbbi is külföldről támogatott szervezet lesz.
A baj ezzel a mentalitással az, hogy a Német Evangélikus Egyház, a pápa, az ENSZ és az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU egy dobozba kerül: ha támogatnak valakit 7,2 millió forintnál nagyobb összeggel vagy nagyobb értékű adománnyal vagy szolgáltatással, akkor az adott szervezet a törvény hatálya alá sorolódik. Ad absurdum a törvényben előírt kötelezettség, amely szerint a szervezet által kiadott „sajtótermékekben” és „egyéb kiadványokban” fel kell tüntetni a külföldi támogatás tényét, minőségbiztosítási jelvénnyé válik: szervezetünk annyira jó, hatékony és közcélú, hogy még az ENSZ, a NATO, a pápa, az amerikai magyar szervezetek szigorú szűrőin is átmentünk, ezért támogatnak.
A törvényjavaslat az EU-pénzeket és juttatásokat abban az esetben veszi ki a törvény hatálya alól, ha azok magyar költségvetési szerven keresztül érkeznek. Ha egy egyetemi kutatói alapítvány szakmailag olyan kiemelkedő, hogy közvetlenül Brüsszelben nyer el jelentős kutatási összeget (például egy nemzetközi konzorcium tagjaként), akkor máris büszkélkedhet/szégyenkezhet a külföldről támogatottság címével.
A sanda szándék, hogy a „külföldi” a „gyanús” szinonimájává váljon, és ezzel az idegenellenesség még hergelhetőbb legyen, önmaga ellen fordulhat. Aki az ENSZ-t vagy a nyugati és észak-amerikai demokráciák nagyvonalú adományozóját is gyanússá és nemkívánatossá óhajtaná tenni, az Észak-Korea szellemét vagy a rákosista bezárkózás politikáját idézi fel. A javaslat tűrhetetlen. De nem csak ezért.
Mire utal a „közvetve”? Ha a győri Audi gyár az Universitas–Győr Alapítványnak ösztöndíjak céljára juttat a küszöbértéknél nagyobb összeget, az közvetve külföldről érkezik-e, hiszen a magyarországi Audi tulajdonosai külföldiek? Nem? Akkor a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány támogatottjainak sem kell bejelenteniük a támogatásokat, mert az alapítvány hazai bejegyzésű. Igen? Akkor valamennyi olyan vállalat, intézmény támogatását, amelynek a tulajdonosai külföldi jogi személyek vagy emberek, be kell jelenteni? Abszurd. A „közvetettség” nem értelmezhető egyértelműen, ezért a jogbiztonság követelményét megszegi, alkotmánysértő.
A „vagyoni jellegű támogatás” nem bevett jogi fogalom, de tegyük fel, hogy az adótörvények értelmében vett „vagyoni értékre” gondol az alulképzett, sietős kodifikátor. Akkor bizony tárgyak mellett a szolgáltatások is idetartoznak. Ha a Real Madrid barátságos meccs formájában bemutatót tart a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány meghívására a Pancho Arénában, akkor bizony annak értéke átugorja a 7,2 milliós határt. Lehet azontúl a saját kiadványokon (belépőjegy ilyen?!) feltüntetni a támogatottság tényét! Ha a Polgárőr Önsegélyező és Támogatási Alapítvány csereprogram keretében lengyelországi képzésre küldi tagjait, amelyért cserébe egy év múlva itt nyújtja majd szolgáltatást, akkor a barter első része már kvalifikálta a polgárőröket a kitüntető/megbélyegző címre?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.