AZ EU A RAJNÁN INNEN: A GONDNOKI SZEREPTŐL A TEKINTÉLYELVŰ NEOLIBERALIZMUSIG - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Losoncz Alpár
2017.04.08.

Az erősödő neoliberalizmus és az elitárius jellegű társadalomszervezés jegyében zajlott a közép-kelet-európai országok uniós integrációja, ami hozzájárult, hogy az emberek elfordultak a politikától. Mára az EU-n belüli szolidaritás alapvető feltételei hiányoznak – a szociális biztonság érvényesítése, a munkanélküliség és szegénység kiiktatása, a munkások hatalmának növelése –, de a válság okairól folytatandó vita az Unió létezési feltételeinek, konfliktusainak újrapolitizálását igényelné. Az EU-ról szóló sorozatunk ötödik darabját Losoncz Alpár filozófus jegyzi, aki kitér Szerbia helyzetére is, megvilágítva a napok óta tartó tiltakozások mélyebb összefüggéseit. 

Az Európai Unió az európai kapitalizmus/modernség fejleménye. Kialakulásának folyamatain, intézményein, fellépésein ott látjuk a két világháború nyomait, a francia-német viszony pacifikálását célzó törekvéseket, de az imperialista európai gyarmatosítás és egyáltalán Európa hatalmi szerepének dimenzióit is. 1945 után a győztes Egyesült Amerikai Államok geopolitikai-hatalmi törekvéseinek kontextusában jönnek mozgásba a fordista-ipari jellegű Európa, még részleges egységesülési tendenciái: a nyugat-európai acél- és szénipari oligopóliumok számára megteremtődik a közös piaci tér.

Ez a rövidre szabott leírás nem számol az európai kulturális modernség teljesítményeivel.

Itt azonban az a tény a lényeges, hogy az egybetömörülést mindig is áthatotta az elitárius-jellegű társadalomszervezés ambíciója: Jacques Delors, akihez a szociális Európa elképzelése fűződik, egyfajta gyengéd, jóindulatú despotizmusról beszélt a projektum kapcsán. Társult mindehhez az a remény, hogy a felülről irányított elképzelések egymást termékenyítve találkoznak majd az alulról indított törekvésekkel.

Amennyiben viszont a jelen felől vizsgálódunk, úgy szembeszökő ezen kivetítések megvalósulatlansága: azok a kritikai jelzetek például, amelyek az európai integráció vívmányait vetik bírálat alá, miszerint az együttlétezés inkább az időközben transznacionálissá váló korporációk érdekeit mozdítja elő, méghozzá a munkásosztály (vagy a szubaltern rétegek) rovására, pontosan erre céloznak...

ITT OLVASHATÓ