Szerző: L.Ritók Nóra
2017.04.19.
Nincs kétségem, hogy megszavazzák ezt is: a civiltörvény módosítását, minden tiltakozás ellenére.
Próbálom is értelmezni magunkat benne. Mert mi is kapunk külföldi szervezetektől pályázati támogatásokat (csak úgy ők sem adnak). Bár a működésünk, adománygyűjtésünk megfelel nemcsak a magyar törvényeknek, de még egy plusz, az átláthatóságról szóló civil minősítési követelményeknek is, mégis úgy érzem, felkerülhetünk a listára. Ezért vannak kérdéseim. Látszólag apró részletkérdések, de jó lenne tudni, mert szeretnék nem az ellenség bélyegével dolgozni tovább, civilként, a legelesettebbekért.
Jó lenne tudni a szervezeti keretét is ennek az egésznek. Lesz majd egy „Civileket Minősítő Bizottság” (vagy esetleg államtitkárság?), ami dönt, ki kapja meg a bélyeget a civil szervezetek közül, és ki nem? Kik lesznek a tagjai, és milyen szempontok alapján? Pályázni lehet rá, vagy felkérik a tagjait? Lehet-e tagja civil is, persze olyan, aki garantáltan nem nemzetellenes, és a külföldi támogatásokat elutasító, igaz, keresztény civil?
Vagy nem is kell efféle bizottság, mert csupán az számít, meghaladja-e a külföldi támogatás a 7, 2 millió forintot? De már hallani, hogy nem egyszerű a dolog…. mert sokan használnak fel ennél jóval több külföldi támogatást azok közül is, akik belül vannak a körön, és fel sem merül az elszámoltatásuk. Kik lesznek a kivételek és mi alapján? Kik hozzák meg ezeket a felmentő döntéseket? Nyilvánosak lesznek-e ezek az indoklások?
Ha mondjuk ez a külföldi támogatás Sorostól jön, és pl. szabadidős tanodafoglalkozásokra, esetleg gyerekszemüvegekre fordítjuk, akkor az veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását? Vagy nem? Az most hova tartozik?
Ha a külföldi támogatást a roma gyerekek rajzoktatására fordítjuk, és megígérem, hogy nem feszegetem a szegregált oktatásukat, akkor elkerülhető a bélyeg? Ha mégis megteszem, akkor nemzetellenes vagyok?
Ha a külföldi támogatást a romák munkahelyteremtésére fordítjuk, azt szabad? És ha közben összevetem a közmunkával, bizonyítandó, hogy a közmunka nem vezet vissza a munka világába, akkor már ellene vagyok az ország érdekeinek?
Ha a külföldi támogatásból egészségügyi szűrőprogramokat szervezünk a szegregátumokban, akkor az minek minősül? Ha közben ezt nyilvánosan úgy kommunikáljuk, hogy azért kell ez, mert az egészségügyi rendszer nem működik jól, és nem éri el ezeket az embereket, akkor nemzetellenesek vagyunk?
Ha az összeg nem éri el a 7,2 milliót, csak mondjuk a 7 milliót, de ezt arra fordítjuk, hogy kérdezzenek rá a romák, urambocsá’ tüntessenek azért, hogy számoltassák el a roma vezetőket, akik eltüntették a roma integrációra szánt uniós pénzeket, akkor megúszhatjuk a bélyeget, hiszen nem értük el az „értékhatárt”?
Ha ötmilliós külföldi támogatásból olyan oktatási programokat szervezünk, ami a demokrácia gyakorlására neveli a fiatalokat, azt lehet? Hiszen alatta van a 7,2 milliónak?
Ha külföldi támogatás nélkül résztvevői vagyunk a civil tüntetéseknek, akkor minek minősülünk? Csak akkor leszünk veszélyesek, ha ezt külföldi támogatásból tesszük?
Ha külföldi támogatásból a határon túli magyar pedagógusoknak szervezünk képzéseket az esélyegyenlőségről az oktatásban, akkor mik vagyunk? Vagy ők most nem számítanak, mert az országhatáron kívül élnek? Vagy a rájuk irányuló külföldi finanszírozású programok is lehetnek nemzetellenesek?
Ha ügyesen úgy próbálom, hogy csúsztatva kérjem a külföldi pályázati támogatást, részletekben, és évente csak 7 199 999 Ft-ot kapunk, az gyanús lesz? Így lemaradhatunk a listáról?
Apró kérdések….de muszáj lenne látni, hogy ezek a szempontok, hogyan jelennek majd meg a törvény finomhangolásában. Hogy alkalmazkodhassunk a „jogszerű” keretekhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.