AMIVEL EURÓPÁBAN RIOGATNAK, AZ LIBANONBAN VALÓSÁG, MÉGSEM USZÍTANAK A FÖLDÖNFUTÓK ELLEN

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Sipos Zoltán
2017.04.07.

Bár Libanonban menekültek hivatalosan nincsenek, valójában nagyjából minden harmadik ember menekült. És bár a menekültáradat óriási terhet ró az egész társadalomra, nem láttunk menekült-ellenes plakátkampányt: a libanoniak bámulatos nyugalommal, empátiával és pragmatizmussal kezelik a merőben új kihívást. Sipos Zoltán helyszíni riportja, első rész.

Képzeljük el, amint a szíriai polgárháború elől menekülők elözönlik az országot: kertekbe, szántóföldekre, garázsokba, bérlakásokba, – mindenhova, ahova fel lehet húzni egy sátrat vagy ahol le lehet fektetni pár szivacsmatracot –, menekült családok költöznek.

Néhány év leforgása alatt az országba 1,5 millió menekült érkezik, a 4,4 milliós ország lakossága legalább 30 százalékkal nő. Statisztikailag minden harmadik ember, akit látunk, menekült; de persze ez csak statisztika, egyes településeken a menekültek száma meghaladja a befogadó lakosság számát.

Az amúgy sem túl fényes közszolgáltatásokra óriási terhet ró ez a menekültáradat: mivel nincsen elég iskola, sok helyen délelőtti és délutáni műszakban kénytelenek tanítani. Az egészségügyi szolgáltatások az átlagpolgár számára szinte elérhetetlenné válnak, a szennyvíz-elvezetés, a folyóvíz vagy akár az áramellátás akut problémává válik.

A szinte korlátlan mennyiségű, olcsó munkaerő miatt a befogadó lakosság egyre nehezebben talál munkahelyet, ráadásul a gazdaság is gyengélkedik: ha a menekültválság előtt közel kétszámjegyű növekedést is produkált, 2011 óta a GDP bővülése alig 2-3 százalék.

És ez még mindig csak a probléma kisebbik része, ugyanis közben a demográfiai bomba is ketyeg. A menekültek körében ugyanis a születések száma látványosan nagyobb, mint a befogadó lakosságéban – tehát borítékolható, hogy az ország törékeny, konszenzusra épülő társadalmi-politikai berendezkedése belátható időn belül felborul...

ITT OLVASHATÓ