ÁDER, A NER ELNÖKE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Tóth Ákos
2017.04.11.

Áder János köztársasági elnök, nem törődve a tiltakozásokkal, nem törődve a szellemi élet legnagyobbjai, az Akadémia elnöke, Lovász László vagy Nádas Péter író személyesen neki címzett kérésével, hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, amely csak és kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy a „Soros egyetemet”, a CEU-t elüldözze Magyarországról.

A legjobb hazai felsőoktatási intézmény tönkretételének szakmai indoka nincs és nem is lehet, épp ellenkezőleg: a magyar szellemet, a magyar kultúrát éri fölfoghatatlan és pótolhatatlan veszteség. Ebből következően a magyar kormány célja nem más, mint Soros György támadása, s politikai célja érdekében – gondoljon bárki bármit Soros életéről és tevékenységéről – nem átall meghozni egy ilyen, egyértelműen Magyarország érdekeivel ellentétes döntést, amivel nemzetközi megvetést hozott saját fejére és diplomáciai válságot idézett elő.

Áder János aláírásával ehhez a politikai célhoz asszisztált, s annak ellenére, hogy jogászok sokasága mutatott rá a törvénymódosítás számos alkotmányellenességére, ezeket egy elegáns legyintéssel elhessentette, a kétely csírája nélkül – vagy ha jogászként kételye volt is, akkor azt már rég, például az általa kidolgozott választási törvény óta elfojtotta magában.

Áder János választhatott volna másik utat. Így visszaküldhette volna a CEU-törvényt a Parlamentnek, megfontolásra. Ennek a lépésnek csak annyi lett volna a jelentősége, hogy jelzi, elismeri a kormány lépésének ellentmondásosságát, meghallja az utcákon és az egyetemeken tiltakozók hangját. Nem ismerte el, nem hallotta meg. Dönthetett volna úgy is, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul – ezzel jelezhette volna, hogy nem ért egyet a törvényből áradó szellemiséggel, nem ért egyet a nyilvánvaló jogtalansággal. De nem, egyetértett tehát a szellemiséggel és a jogtalansággal is.

Áder János nem veszíthetett volna semmit, ha e két másik út bármelyikét választja. Elnöki ciklusát bizonyosan kitölti, második ciklusa lejárta után újra már nem választható, egzisztenciális veszély bizonyosan nem fenyegeti, nyugodtan hódolhat hát hobbijának, a snecihorgászatnak. De nem, ő úgy döntött, hogy aláírja a CEU-törvényt, egyetlen pillanatra sem akasztja meg a villám-törvényalkotás folyamatát, nincs egyetlen ellenlépés sem, nincs fintor, nincs ujjfenntartás, nincs semmi; ami azt is jelzi, hogy Orbán Viktor számára mennyire fontos ez a törvény, továbbá azt, hogy ha Orbán Viktor számára ennyire fontos valami, akkor az valamiért Áder János számára is rendkívül fontossá válik, előrébb valóvá és fontosabbá Magyarország valódi érdekénél...

ITT OLVASHATÓ