Szerző: KONDOR PÉTER
2017.04.06.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint, a magyar romák 5 százaléka rendelkezik érettségivel míg a roma diplomások aránya alig több, mint 1 százalék. A nem roma népességben ezek az arányok 30 és 17 százalék. Kutatók szerint ez sok pénzt vesz ki mindannyiunk zsebéből.
Ha a társadalomban két, születésekor ugyanolyan képességekkel rendelkező gyerek közül a középosztálybeli fehér családban felnövő orvos lesz, a mélyszegénységben élő roma társa viszont nem jut el a középiskoláig, az nem csak ez utóbbi családnak veszteség. A magasabb iskolai végzettségű emberek nem csak többet keresnek, de átlagban többel is járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, és többet fizetnek be az államkasszába.
Vagyis a magyar társadalom jóléte, szociális juttatásai, jövőbeli nyugdíja nagy részben függ attól, hogy a felnövő generációk, attól függetlenül, hogy hová születnek, meg tudják-e találni a képességeiknek legmegfelelőbb karriert.
De vajon mérhető-e ez a hatás? Mennyivel növekedik lassabban az a gazdaság, ahol bizonyos társadalmi csoportok ki vannak zárva a legjobban fizetett és legmagasabb képzettséget igénylő foglalkozások jelentős részéből? Hsieh, Hurst, Jones és Klenov, a University of Chicago és a Stanford kutatói ezt a kérdést járják körül legújabb cikkükben.
1960-ban az Egyesült Államokban az orvosok és ügyvédek 94 százaléka fehér férfi volt. Feltéve, hogy a születéskori képességek minden társadalmi csoportban hasonlóak, ez azt jelenti, hogy 1960-ban a feketék és a nők nagy csoportjai nem a képességeiknek legmegfelelőbb szakmában helyezkedtek el. Ez annál is valószínűbb, mivel 2010-re ugyanez az arány 62 százalékra csökkent. A nők és a feketék részaránya hasonlóképpen növekedett a többi magas képzettséget igénylő foglalkozás esetében is.
A szerzők az elmúlt ötven év bér- és foglalkoztatási adatai alapján egy közgazdasági modell segítségével megmérték, mennyiben járult hozzá az USA gazdasági növekedéséhez, az, hogy a nők és a feketék beáramlottak a magasabb képzettséget igénylő foglalkoztatásba. Azt is megvizsgálták, hogy ők a múltban miért nem a képességeiknek legmegfelelőbb karrierutakat választották. Három lehetséges magyarázatra fókuszáltak.
- Elvileg lehetséges, hogy 1960-ban bizonyos csoportok nem érdeklődtek bizonyos karrierek iránt, és ez mára megváltozhatott. Például lehetséges, hogy sok nő, még ha lett is volna erre lehetőség, nem szeretett volna ügyvéd lenni, inkább szívesebben maradt háztartásbeli.
- Elképzelhető, hogy bizonyos csoportok valamilyen okokból nem tudtak hozzájutni a képességeiknek megfelelő mennyiségű és minőségű oktatáshoz. Ez egy erős hatás lehet, ha például azokban a körzetekben, ahol sok fekete lakott, rosszabbak voltak az iskolák, míg mára ez a hátrány csökkent.
- Lehet, hogy a munkapiacon 1960-ban jobban diszkriminálták ezeket a csoportokat, mint manapság. Például egy fekete fiatal orvos ugyanazzal a diplomával csak asszisztensként tudott elhelyezkedni, míg fehér társát felvették rögtön medikusnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.