- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.04.26.
„Sziasztok!
Az elmúlt napokban erdélyi ismerőseim osztogatták ezt a cikket. Sokatmondónak találom amiatt, mert szerintem az erdélyi magyarság egy tekintélyes részének álláspontját képviseli. Nekem mondjuk kinyílt a bicska a zsebemben az érvelés láttán, de mit számít ez, amikor én csak egy régen hazáját elárult vándorló csángó vagyok…”
Eddig a levél, a cikk ITT olvasható.
A lényeg röviden: az erdélyi magyarokat (a szerző szerint) sokan vádolják azzal, hogy érdemtelenül kaptak magyar állampolgárságot, szavazati jogot és úgy szólnak bele a magyarországi politikába, hogy közvetlenül nem érintettek és nem eléggé tájékozottak. A cikk írója ezeket az állításokat cáfolja a maga gondolatmenete szerint. Úgy véli, az állampolgárság jár, ők magyarnak születtek, arról nem tehetnek, hogy közben a határok megváltoztak. A szavazati jog is jár, mert neki – erdélyi magyarként – egyáltalán nem mindegy, hogy ki van kormányon. Már csak azért sem, mert Magyarországon élnek a gyermekei, itt fizetnek adót és maga a cikk szerzője is itt fizet áfát, amikor látogatóba jön és itt vásárol.
Azért tartottam fontosnak foglalkozni ezzel a cikkel, mert komoly logikai bukfencek sorára épít fel egy – véleményem szerint – meglehetősen torz gondolatmenetet, majd ezzel próbál igazolni valamit, ami alapjaiban hibás.
Haladjunk sorban. Az első pontban, az állampolgárság kérdésében teljesen egyetértek a szerzővel. Szerintem is jár az állampolgárság, mégpedig a születés jogán. Aki magyar és az is akar lenni, az magyar, bármelyik oldalán is születik a határnak. Az összes többi pontban azonban vitatkoznék. Fogok is.
Szavazati jog. Az én véleményem szerint ez nem jár, pontosabban nem szabadna, hogy járjon automatikusan. Amennyiben a külhoni magyar Magyarországra költözik, itt él, itt dolgozik és adott esetben itt szív velünk együtt, akkor igen, akkor jár. Ha azonban marad a szülőföldjén, akkor – bár lehet közösen gyűlölni Trianont – más országban él. A magyarországi magyarokkal szemben mélységesen igazságtalan dolog beleavatkozni az ország politikájába úgy, hogy közben ennek közvetlen következményei a szavazóra nézve nincsenek. Ha a gyermekei itt élnek, ők természetesen szavazzanak, a nem itt élő szülő azonban ne szavazzon.
Megpróbálom elmagyarázni, miért gondolom így. Képzeljünk el két testvért, akik felnőve elhagyták a szülői házat. Az egyik az ország egyik felén él, a másik máshol. Bár egy család, testvérek és szeretik egymást, de egyiküknek sincs joga beleszólni abba, hogy a másik kit választ társául, hogyan éli az életét, hogy neveli a gyermekeit, milyen konyhabútort választ, melyik banktól vesz fel hitelt. Még abba sem szólhat bele, hogy mi legyen a pénteki vacsora.
Ha egy erdélyi magyar nem Magyarországon él, akkor az ő életét a román törvények befolyásolják. Neki ott van beleszólása a kormány megválasztásába, ő ott fizeti az adót, ott veszi igénybe a kedvezményeket, segélyeket, neki ott kell 9 százalék áfát fizetnie az alapélelmiszerek és 19 százalékot minden más után. Nekünk meg itt kell 27 százalékot fizetni, a mi adónk megy el hülyeségekre, miközben az ellátórendszer romokban hever. Ő Romániában nem szembesül azzal a gyűletkeltő propagandával, amivel mi itt napról napra és még ezer különbséget sorolhatnék. Aki Romániában él – függetlenül attól, hogy magyar – az a román politikát igyekezzen befolyásolni, ne a magyart.
Az én gyermekeim is más országban élnek, dolgoznak és adóznak, attól én még nem kapok szavazati jogot abban az országban. Ha a határ mellett élnék és akár napi szinten járnék át más országba vásárolni, akkor sem formálhatnék jogot arra, hogy ott szavazzak.
A harmadik érvet szó szerint idézem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.