Szerző: Max Gebhardt
2017.04.28.
A múlt hónap végén oroszok ezreit – egyes számítások szerint tízezreit – láthattuk Moszkva és tucatnyi más orosz város utcáin vonulni, ahogy hangosan állást foglaltak az oroszországi korrupció szintje ellen. A legtöbb kommentátort egyrészt meglepte a résztvevők száma, és még inkább az, hogy tüntetések voltak Moszkván kívül is, „Putyin Oroszországának” szívében, ahol az ellenzéki pártok támogatása elenyésző.
A politikai aspektust a szervező, a Haladás Párt vezetője, Alekszej Navalnij jelentette, de a rendszerszerű korrupció elutasítása nem kizárólagosan liberális, vagy konzervatív természetű üzenet. A korrupciómentes kormányzás sok szempontból a populista politikai üzenet esszenciája: a nép azon akaratának kifejezése, hogy az adóbevételek minden fillére a nép javát szolgálja, ne a politikusok és haverjaiknak gazdagodását, és hogy a gazdaságpolitika alakítása a nép érdekében történjen, ne pedig a politikusok zsebének dagasztására.
Oroszországot sok szempontból tekinthetjük Magyarország egyik lehetséges jövőképének. Az átláthatóság kerülése az állam sokasodó szabadpiaci beavatkozásainak védelmére, ahol a hazai cégek befektetéseit előnyben részesítik külföldi cégekkel szemben, és ahol a haveri kapitalista „szövetségeseket” támogatják, sok populista vezető kelléktárában megtalálható – ilyen például Putyin is –, és úgy tűnik, Orbán Viktor és mások, akik Oroszországot sikeres példának tekintik, előszeretettel alkalmazzák saját kormányzásukhoz.
Míg a populista gazdaságirányítás bizonyos választói csoportoknak előnyös lehet, hosszú távon az optimálistól elmaradó nemzetgazdasági növekedést eredményez, és végeredményben az emberek jövőjét teszi tönkre. Mint a legtöbb populista terv, rövid távon elfogadhatónak tűnik, de huzamosabb időn át nem fenntartható.
Az Egyesült Államok Nagykövetsége minden tavasszal aktualizálja a befektetési hangulatról kiadott jelentését (Investment Climate Statement). Magyarország kilátásai a legutóbbi három jelentés alapján elég egyértelműek – Magyarország gazdasági növekedése elmarad a lehetségestől:
„Az utóbbi években a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések (FDI) az említett előnyök ellenére elmaradtak a várttól, és maradtak a befektetést akadályozó tényezők. A vállalkozások megemlítik az adó- és szabályozási környezet stabilitásának hiányát, beleértve a visszamenőleges hatályú adózást, az érdekelt felekkel való konzultáció hiányát nagyobb szabályozási és adóügyi változtatások előtt, valamint a közbeszerzéseknél és az erős kormányzati befolyás alatt álló szektorokban tapasztalható korrupciót és kivételezést. A nemzetközi vállalatok a képzett munkaerő utánpótlás elégtelenségét említik, mit a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések egyetlen kiemelkedő akadályát Magyarországon, különös tekintettel műszaki szakemberek és mérnökök hiányára. OECD és EU kutatások szerint a magyarországi általános és középiskolai diákok teszteredményei az utóbbi évek folyamán romlottak, amely már középtávon is befolyásolhatja a munkaerő minőségét.
Magyarország a Közép- és Kelet Európába érkező közvetlen tőkebefektetések terén vezető célország volt. A csúcsot 2005-ben érte el, 7,4 milliárd amerikai dollár közvetlen tőkebefektetéssel. A 2008-as globális pénzügyi válságot követően a tőke beáramlása lelassult, és Magyarország komparatív előnye a többi regionális versenytárssal szemben eltűnt. Ennek ellenére az utóbbi két évben a beáramló közvetlen működőtőke mennyisége nőtt, 2013-ban 3,4 milliárd, 2014-ben 6,5 milliárd amerikai dollár értékre. Ez a növekedés nagyrészt már jelen lévő befektetők nyereségének befektetésként való visszaforgatásából, vállalati központok és magyar leányaik közti tőketranszferből, és a veszteséges bankok feltőkésítéséből állt össze. Csak kevés új befektető érkezett a piacra.” — 2016 Investment Climate Statement..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.