Szerző: Tuareg
2017.04.06.
Magyarországon az átlagosnál is nagyobb számban vannak olyanok, akik rettegnek az újtól. Horthy, Kádár, és Orbán országában egyszerű az élet: fölfelé nyalni, lefelé taposni. Ha meg a semmiből megérkezik egy újat elkötelezetten, és tettekkel akaró fiatal csapat, amelyik felrúgja a sunyi háttéralkuk olajozott rendszerét, akkor törvényszerűen megindul a lejáratásuk. A Rezsim különböző pártszínekben dolgozó politikai és sajtómunkásai megírják a kötelező penzumot, megtudjuk, hogy egyszerre Sorosbérencek, és Orbáncsicskák ugyanazok az Ifjak. Ja, hogy ezek egymást kizáró dolgok? Nembaj, lényeg, hogy a rájuk köpött sav mennyisége állandó legyen.
Bejáratott érdekkörök próbálják megvédeni oly sok gerinctelenség, megalkuvás és csontig nyalás útján kivívott és megtartott pozícióikat. Kollaboráns műellenzék és sajtóholdudvara ugyanolyan eszement rettegéssel áll az újhoz, mint Orbán bértollnokai. Kis hal is hal, és amíg van akármekkora szeletecske a tortából, addig mindegy, hogy egyébként maga a torta egyre kisebb. De legalább van, ha meg mélyreható, valódi változás lenne, akkor nem jutnának a Diktátor asztaláról jutalomfalatkák a műellenzéki exKISZ-es jópajtásoknak. Csakhát az Ország érdeke nem azonos az érdekkörökével. Az Ország érdeke a friss, tiszta szél viharrá fokozódása, hogy kisöpörje az évtizedek alatt felhalmozott erkölcsi szemetet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.