A FELCSÚTI ALAPÍTVÁNY IS KÜLFÖLDRŐL TÁMOGATOTT SZERVEZET, MINKET VISZONT KIHAGYTAK

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Sepsi Tibor
2017.04.05.

Ha lennének muszlim terrorista sejtek Magyarországon, akkor a vallási egyesületük a kormány civil regisztrációs tervezete alapján úgy kaphatna külföldi pénzt, hogy nem esne a tervezett „civil átláthatósági” törvény hatálya alá. Viszont hiába kapnának kivételt a sportegyesületek és maradnának ki a pártok és a pártalapítványok is, az igen tágra szabott hatály miatt számos, célkeresztben nem lévő vagy akár a kormány által kifejezetten kedvelt szervezetet is érhetnek meglepetések.

A 444 vasárnap közzétette a külföldről támogatott civil szervezetek regisztrációjára vonatkozó, pártközi egyeztetésre készült törvénytervezet szövegét. A tervezet egy elkeseredett kísérlet arra, hogy az orosz mintájú “első körös” (azaz az érintett szervezetek tevékenységét ugyan – még – nem korlátozó, tisztán csak megbélyegző) civilügynöki törvényt valahogy a magyar és az európai uniós jogrend keretei közé illessze.

Nem meglepő módon ez nem sikerült, hiszen maga a felvetés ellentétes az egyesülési szabadsággal, a véleménynyilvánítás szabadságával, illetve az unión belüli “külföld” tekintetében az európai integráció alapvető céljaival és a tőke szabad áramlásával.

Lényegét tekintve a javaslat túl sok innovációt nem tartalmaz a 2012-es orosz civil regisztrációs törvényhez képest.

„Mindössze” azt írja elő, hogy a pénzmosás elleni bejelentés értékhatárának kétszeresét (azaz jelenleg 7,2 millió forintot) meghaladó külföldi támogatást kapó egyesületeknek és alapítványoknak kell ezt a tényt a támogatási források és összegek megjelölésével bejelenteni a bíróságnak.

Ekkor ők megkapják és honlapjukon, sajtófelületeiken használni is kötelesek a “külföldről támogatott szervezet” stemplit, amit legalább öt éven keresztül akkor is viselniük kell, ha közben éveken át egy fillért se kapnak külföldi donortól.

A külföldről támogatott szervezetek a tervezet szerint ugyan évente, a beszámolóikkal együtt bejelentik a bíróság számára az újabb támogatásaikat is, de sem ezeket az adatokat, sem az eredeti bejelentést nem rendeli közzétenni a tervezet.

Ehelyett a kormányzati civil információs portálra kerül fel egy, a szervezet nevét, székhelyét és adószámát tartalmazó lista a mindenkori külföldről támogatott szervezetekről. Amelyik szervezet a bejelentkezést elmulasztja, azt kétszeri eredménytelen ügyészi felszólítás után bírságolni lehet, majd ha az is eredménytelen, akkor egyszerűsítve lehet törölni a civil szervezetek nyilvántartásáról.

Az orosz modelltől – és nem az izraelitől, hiszen ott ma is csak a bevételeik többségét külföldi államok vagy államközi szervezetek adományaiból szerző szervezetekre vonatkozik a szabályozás – annyi tehát az eltérés, hogy van alsó támogatási határ (az oroszoknál nincs), viszont nálunk majd szűk kivétellel tevékenységüktől függetlenül minden civil szervezetre vonatkozik a szabályozás.

Az oroszok csak a politikai tevékenységet végző szervezeteket listázták eredetileg, de aztán az orosz hatóságok bármilyen kormánykritikát, sőt, magának a regisztrációs szabályozásnak a kritikáját is politikai tevékenységnek minősítették...

ITT OLVASHATÓ