SZOCIALISTA FORRADALOM

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.03.20.

A forradalom felfalja saját gyermekeit, jövendölték hajdan a Nagy Francia Forradalomban, és nem minden alap nélkül - mire a hatalom kérdése eldőlt, jó néhány kosárnyi fejet leszüretelt a guillotine.
A forradalom újdonat gyermekei mégsem tanulnak, pedig a történelem azt mutatja, hogy a mindenkori forradalmárok sokkal szorgalmasabban irtották egymást, mint ellenfeleik őket.
Most Botka mégis meghirdette az osztályharcot, várva a csodát.
Áll Szeged legmagasabb csúcsán, a hajdani repülőtéren emelkedő vakondtúráson és József Attilát szaval:
"Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak!...
A tőke szennyében gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat -
Böködj, böködj csak szüntelenül, kedves fegyverünk,
hadd tudjuk meg újra és újra, hogy véletlenül, tusa nélkül
csatát nem nyerünk."
Majd feladatokat szab, kiáltván: Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs!
Nagyon kiváló vers, nem említi keletet, mely ma egy veszélyes égtáj, ott lakik a Sátán...
A költemény egyébként a Szocialisták címet viseli, József Attila a múlt század harmincas éveinek elején írta, hogy most időszerű-e, az majd kiderül.

Mindenesetre Botka meghirdette az osztályharcot, bár kissé zavaros ideológiai alapon, hiszen nem deklarálta nyilvánosan, hogy meg kívánja-é haladni a kapitalista társadalmi berendezkedést, avagy a kapitalizmus keretei között akarja elhozni a kommunizmust, merthogy a cél a vagyoni egyenlőségre való törekvés.
Az általa előadottak azt magyarázzák a forradalomra éhes magyar népnek, hogy a problémákat a gazdagok okozzák, és lám, mindjárt talált is egyet, illusztrációképpen, aki különben is dühítette, mert arca van, ellentétben a többi élőlénnyel, akiknek számára csak feje búbja látható, ami határozottan kellemes, mikor a választó arcába kellene nézni.
Gazdag, tehát tróger, míg ő csak szeretne tróger lenni, de valamiért kimaradt az eredeti tőkefelhalmozásból, talán nem volt jókor - jó helyen.
Pech.
Viszont így - szerencséjére - most becsületes ember, már közvetlen környezetének normái szerint, merthogy a környező tanyavilág népéhez képest ő maga a kőgazdagság, a két lábon járó habzsidőzsi. Tetszik ez neki, vagy sem, de ez a tény.
A népnek ugyanis nem a pénz hiányzik, hanem a zsebpénz, az, hogy a klasszikus mondás szerint meglegyen neki a szükségesből az a kis felesleges, és meglegyen a feleslegesből a szükséges, hogy életminősége megfeleljen elvárásainak.
De meglesz, hiszen kitört az osztályharc, fizessenek a gazdagok!

ITT OLVASHATÓ