Szerző: nickgrabowszki
2017.03.24.
A miniszterelnök-helyettes a párt- és kormánylapnak adott interjújában beszélt arról, hogy az egymilliót közelíti a Fidesz-KDNP által kiszórt magyar állampolgárságok száma:
Eddig 940 ezren kaptak állampolgárságot, többségük a Kárpát-medence lakójaként, 110 ezren azonban a diaszpórából kérték azt.
Ez a választások idejére bőven át fogja lépni az egymilliót, és mellé természetesen választójog is jár.
Sőt, a választójog éppenhogy hangsúlyos eleme a dolognak: Semjén az interjúban külön kitér arra, hogy adminisztratív könnyítésekkel (amik amúgy a határon belülieknek nem járnak) akarják növelni a külhoni voksok számát.
Semjén a határon túliakat a magyar nemzet részének nevezte, ami lehet, hogy így van, de akkor azt jelenti, hogy
Nagy jóstehetség nem kell hozzá, hogy az kettős vagy külhoni állampolgársággal rendelkezők hogyan fognak szavazni a jövő évi választáson. 2014-ben a Fidesz-KDNP listája a levélben leadott szavazatok 95 százalékát kapta meg 128 ezer voksból 122 ezret.
Afelől ne legyenek illúzióink, hogy jövőre a 600-800 ezer beküldött szavazat hasonló arányokat mutat majd.
Ezt nem bízzák a véletlenre: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ami nevével ellentétben nem valami hivatalos testület, hanem egy politikai szervezet, Tőkés Lászlóhoz tartozik), már meg is kezdte a kampányt azért, hogy minél többen regisztrálják magukat a választásra.
Afelől nincs kétség, hogy magyar állami pénzből kampányolnak, arról nem tudni, pontosan mennyiből. De például a Vajdasági Magyar Szövetség tavaly decemberben 50 milliárd(!) forintot kapott ún, gazdaságfejlesztési programjára. Azaz tulajdonképpen
szavazatvásárlásra.
Az összeg nagyságrendjén még a VMSZ-nél is meglepődtek...
Eddig 940 ezren kaptak állampolgárságot, többségük a Kárpát-medence lakójaként, 110 ezren azonban a diaszpórából kérték azt.
Ez a választások idejére bőven át fogja lépni az egymilliót, és mellé természetesen választójog is jár.
Sőt, a választójog éppenhogy hangsúlyos eleme a dolognak: Semjén az interjúban külön kitér arra, hogy adminisztratív könnyítésekkel (amik amúgy a határon belülieknek nem járnak) akarják növelni a külhoni voksok számát.
Semjén a határon túliakat a magyar nemzet részének nevezte, ami lehet, hogy így van, de akkor azt jelenti, hogy
- a magyar nemzet nem minden tagjára vonatkoznak a magyar törvények,
- a magyar nemzet nem minden tagja járul hozzá a közköltségekhez.
Nagy jóstehetség nem kell hozzá, hogy az kettős vagy külhoni állampolgársággal rendelkezők hogyan fognak szavazni a jövő évi választáson. 2014-ben a Fidesz-KDNP listája a levélben leadott szavazatok 95 százalékát kapta meg 128 ezer voksból 122 ezret.
Afelől ne legyenek illúzióink, hogy jövőre a 600-800 ezer beküldött szavazat hasonló arányokat mutat majd.
Ezt nem bízzák a véletlenre: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ami nevével ellentétben nem valami hivatalos testület, hanem egy politikai szervezet, Tőkés Lászlóhoz tartozik), már meg is kezdte a kampányt azért, hogy minél többen regisztrálják magukat a választásra.
Afelől nincs kétség, hogy magyar állami pénzből kampányolnak, arról nem tudni, pontosan mennyiből. De például a Vajdasági Magyar Szövetség tavaly decemberben 50 milliárd(!) forintot kapott ún, gazdaságfejlesztési programjára. Azaz tulajdonképpen
szavazatvásárlásra.
Az összeg nagyságrendjén még a VMSZ-nél is meglepődtek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.