Szerző: Népszava
2017.03.04.
- Nem lettünk a vas és acél országa és egyelőre az újraiparosítás sem látszik sikertörténetnek. A mezőgazdaság viszont továbbra is meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. Milyen állapotban van jelenleg?
- A magyar agrárium összességében, köszöni szépen, jól van. Az uniós csatlakozás óta pedig aranykorát éli. Rendkívül nagy mértékben javult a jövedelmezősége.
- Mi az eredője ennek az arany kornak?
- Az eredője az uniós támogatás. Jelenleg a magyar mezőgazdaságban a megtermelt jövedelemnek éves átlagban 70-80 százaléka származik a közösségi támogatásokból. Ezek nélkül a nulla felé tartana a jövedelmezőség.
- Hasonló mértékű a függés a versenytársaknál is?
- Rajtunk kívül az osztrákok és a görögök vannak ilyen erős függésben a brüsszeli pénzektől. Hasonló a helyzet a balti államokban is.
- Görögország esetében még érthető, ismerve a gazdasági helyzetét, de Ausztria már kakukktojásnak tűnik ebben a mezőnyben?
- Ennek az a magyarázata, hogy Ausztria nem egy kifejezetten mezőgazdasági ország. Nincsenek nagyüzemi táblák, nem lehet például nagyban termelni gabonát. Támogatás nélkül az osztrák gazdák is jelentős jövedelemhiánnyal küzdenének. A balti országok szintén nem az agrárgazdaságukról nevezetesek. Ha az unió egészét vesszük figyelembe, akkor a közösségi támogatások adják a parasztok jövedelmének nagyjából a 40 százalékát.
- A velünk egy függőségi csoportba tartozó államok az előnytelen mezőgazdasági adottságaik miatt kényszerülnek a brüsszeli "infúzióra", de Magyarországon éppen ellenkező a helyzet. Velünk mi lehet a gond?
- A közvetlen uniós támogatások döntő részben a szántóföldi növények termesztéséhez vannak rendelve. Nálunk rendkívül maga a szántóföldi növények aránya a kertészethez, állattenyésztéshez képest. Ezért kapunk mi más országokhoz képest relatív sokkal nagyobb támogatást.
- S ez miért baj?
- Nem baj, csak éppen azért, mert főleg olyan ágazatokkal foglalkoznak a hazai termelők, amelyek kevés élő munkát igényelnek, ezért viszonylag kevés embernek nyújtanak megélhetést.
- Mi vár akkor a magyar agráriumra, ha 2020. után érdemben megváltozik az uniós agrártámogatási rendszer?
- Ha a mezőgazdaságnak szánt támogatások jelentős mértékben lecsökkennek - bár ennek nem látom igazi veszélyét -, az éppen azokat az országokat érintheti nagyon érzékenyen, amelyek most is erősen függnek ezektől a pénzektől. Ilyen ország Magyarország is. Azok a kisebb gazdaságok, amelyek ma még az uniós támogatások miatt életben vannak, amint elapad ez a forrás, azonnal felhagynak a gazdálkodással. A birtokuk a nagygazdákhoz kerül, hiszen a társaságok nem vehetnek földet. Az agrártársaságok pedig a foglalkoztatottak jelentős részét kénytelenek lesznek elküldeni. A földbérleti díjat fizetniük kell, költségtakarékosan kell gazdálkodniuk.
- Hogyan reagálhatnak azok az új földesurak, akik az elmúlt időszakban jutottak állami földekhez?
- Akik az uniós támogatás miatt licitáltak, majd megpróbálják eladni, vagy bérbe adni a birtokukat. Ők egyébként nagyot bukhatnak, mert ha megvonják, vagy csak alaposan megkurtítják a közvetlen földalapú támogatást, be fog indulni a földeladási hullám, nő a földkínálat, de a kereslet a törvényi előírások miatt korlátozott marad, ergo zuhanni fognak az árak. Aki alacsony hitelkamattal vette meg a földet, s dörzsölte a kezét, az rádöbbenhet, hogy a bérleti díjak is elolvadnak a földalapú támogatás híján, vagy csökkenésével. A nagy üzletből rémálom lehet, jöhet a nagy bukás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.