Szerző: Gyarmathy Éva
2017.03.03 és 03.27.
A feltétlen elfogadás a legnagyobb ajándék, amit megkaphat és megadhat az ember, mert a bizalom és az önbizalom forrása, és ezek azok az érzések, amelyekkel hegyeket lehet megmozgatni.
A bizalom bármilyen megsértése viszont csökkenti a feltétlen elfogadást, és ezzel ördögi kör veheti kezdetét.
A bizalmatlanság ugyanolyan erővel pusztít, mint ahogy a bizalom épít.
Mint minden különösen nagy emberi értéket jelző szó, a „bizalom” is „divatszó” lett, és nagy a veszély, hogy elhasználódik, ezért állandóan tudatosítani kell a jelentőségét. A bizalom maga pedig könnyen kikezdhető, és ki is kezdi az, aki csak a hasznát látja, és nem az értékét.
A bizalom mérhetetlenül nagy erőt ad
A bizalom azt közvetíti, hogy megfelelő és elfogadható vagyok, képes vagyok elérni valamit. Ha a környezet visszajelzi, akkor könnyebb elhinnem magamról mindezt, és a testem-lelkem nagyobb energiákat mer megmozgatni. Amennyiben folyamatos a bizalom, akkor az önbizalom megerősödik, és nagyobb akadályok is legyőzhetőkké válnak.
A hitünk, hogy hatékony lények vagyunk, erőt ad ahhoz, hogy befektessünk másokba vagy egy fontosnak tartott ügybe és persze legfőként önmagunkba.
A bizalom a fejlődés motorja, mert a sikert elővételezi. A teljesítményekhez vezető angyali kör a bizalommal és önbizalommal indul, a siker elővételezése és megtapasztalása alapozza meg. Ezzel szemben a bizalmatlanság és a kudarc leállítja a fejlődést...
A bizalom a kognitív sémák kereszttüzében
A bizalom mérhetetlen lelki érték, és még a haszonelvű gondolkozásmód szempontjából is megtérülő befektetés... Mégsem a bizalomra épül a világ, sőt egyre kevésbé épül rá.
Vajon a bizalmatlanság a nyertes megoldás, vagy most csak kileng az inga?
A klasszikus fogoly-dilemma még most is fogva tart minket. A probléma lényege, hogy ha a két gyanúsított egyike sem vall, akkor a legkisebb büntetéssel megúszhatják a dolgot, ha azonban az egyik vall, akkor a másik, minthogy nem vallott, súlyos büntetést kap, míg a cserbenhagyó szabadon elmehet. Ha mind a ketten vallanak, akkor egy közepesen súlyos ítélet lesz az eredmény.
Összeadva a veszteség és nyereség oldalt, egyértelműen mind a két fogolynak hallgatnia kellene. A baj nem is ennek a kiszámolásával van, hanem a bizalommal. Ráadásul nem csupán az a kérdés, hogy bízhatok-e a társamban, hanem az is, hogy a társam bízik-e bennem, sőt az is, hogy lát ő engem: én bízom-e benne.
Hosszabb futamok, nagyobb tétek
A fogoly dilemmahelyzetek előfordulnak a mindennapokban, de csak akkor egy az egyben ilyen a helyzet, ha egyszeri. Ha van folytatása, akkor már az előző tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Ez a kognitív oldala a bizalomnak. Ha a társam ellenem játszott, akkor a következőkben már nem bízom benne. A csaló fél pedig már az első átejtés után tudja: nem számíthat semmi jóra a becsapottól. Így a bizalmatlanság stabil, és a veszteség is az.
A fegyverkezési verseny vagy a klímaváltozás is kezelhető lenne, ha az országok megbíznának abban, hogy más országok is visszafogják magukat, de ez nem így van. Ezért az emberiség halmozza a drága pusztító fegyvereket, és még a környezetpusztítással is vágja maga alatt a fát. A fegyverekre fordított kiadásokat, beleértve a kutatást is, a környezettudatos termelésre vagy élhető bolygók megtalálására irányíthatnánk, de a bizalmatlanság miatt a fegyvergyárosok és a profithajhászok uralják a terepet.
A reklámok is iszonyú sokba kerülnek mindenkinek, amellett, hogy már olyan mennyiségben vannak jelen az életünkben, hogy zavarnak bennünket. Logikus lenne egy „a jó bornak nem kell cégér” mozgalommal a reklámköltségeket kivenni az árakból, és olcsóbban adni a termékeket. Igen ám, de ez csak akkor működne, ha mindegyik cég tartaná magát a megállapodáshoz, de mi a biztosíték erre? Nehéz elválasztani egymástól a reklámot és az információt. Sokszor hírként adnak el reklámokat, és még nagyon sok egyéb trükkel is lehet élni. Ezt persze tudják a cégek is, ezért sem bíznak egymásban...
Mint minden különösen nagy emberi értéket jelző szó, a „bizalom” is „divatszó” lett, és nagy a veszély, hogy elhasználódik, ezért állandóan tudatosítani kell a jelentőségét. A bizalom maga pedig könnyen kikezdhető, és ki is kezdi az, aki csak a hasznát látja, és nem az értékét.
A bizalom mérhetetlenül nagy erőt ad
A bizalom azt közvetíti, hogy megfelelő és elfogadható vagyok, képes vagyok elérni valamit. Ha a környezet visszajelzi, akkor könnyebb elhinnem magamról mindezt, és a testem-lelkem nagyobb energiákat mer megmozgatni. Amennyiben folyamatos a bizalom, akkor az önbizalom megerősödik, és nagyobb akadályok is legyőzhetőkké válnak.
A hitünk, hogy hatékony lények vagyunk, erőt ad ahhoz, hogy befektessünk másokba vagy egy fontosnak tartott ügybe és persze legfőként önmagunkba.
A bizalom a fejlődés motorja, mert a sikert elővételezi. A teljesítményekhez vezető angyali kör a bizalommal és önbizalommal indul, a siker elővételezése és megtapasztalása alapozza meg. Ezzel szemben a bizalmatlanság és a kudarc leállítja a fejlődést...
A bizalom a kognitív sémák kereszttüzében
A bizalom mérhetetlen lelki érték, és még a haszonelvű gondolkozásmód szempontjából is megtérülő befektetés... Mégsem a bizalomra épül a világ, sőt egyre kevésbé épül rá.
Vajon a bizalmatlanság a nyertes megoldás, vagy most csak kileng az inga?
A klasszikus fogoly-dilemma még most is fogva tart minket. A probléma lényege, hogy ha a két gyanúsított egyike sem vall, akkor a legkisebb büntetéssel megúszhatják a dolgot, ha azonban az egyik vall, akkor a másik, minthogy nem vallott, súlyos büntetést kap, míg a cserbenhagyó szabadon elmehet. Ha mind a ketten vallanak, akkor egy közepesen súlyos ítélet lesz az eredmény.
Összeadva a veszteség és nyereség oldalt, egyértelműen mind a két fogolynak hallgatnia kellene. A baj nem is ennek a kiszámolásával van, hanem a bizalommal. Ráadásul nem csupán az a kérdés, hogy bízhatok-e a társamban, hanem az is, hogy a társam bízik-e bennem, sőt az is, hogy lát ő engem: én bízom-e benne.
Hosszabb futamok, nagyobb tétek
A fogoly dilemmahelyzetek előfordulnak a mindennapokban, de csak akkor egy az egyben ilyen a helyzet, ha egyszeri. Ha van folytatása, akkor már az előző tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Ez a kognitív oldala a bizalomnak. Ha a társam ellenem játszott, akkor a következőkben már nem bízom benne. A csaló fél pedig már az első átejtés után tudja: nem számíthat semmi jóra a becsapottól. Így a bizalmatlanság stabil, és a veszteség is az.
A fegyverkezési verseny vagy a klímaváltozás is kezelhető lenne, ha az országok megbíznának abban, hogy más országok is visszafogják magukat, de ez nem így van. Ezért az emberiség halmozza a drága pusztító fegyvereket, és még a környezetpusztítással is vágja maga alatt a fát. A fegyverekre fordított kiadásokat, beleértve a kutatást is, a környezettudatos termelésre vagy élhető bolygók megtalálására irányíthatnánk, de a bizalmatlanság miatt a fegyvergyárosok és a profithajhászok uralják a terepet.
A reklámok is iszonyú sokba kerülnek mindenkinek, amellett, hogy már olyan mennyiségben vannak jelen az életünkben, hogy zavarnak bennünket. Logikus lenne egy „a jó bornak nem kell cégér” mozgalommal a reklámköltségeket kivenni az árakból, és olcsóbban adni a termékeket. Igen ám, de ez csak akkor működne, ha mindegyik cég tartaná magát a megállapodáshoz, de mi a biztosíték erre? Nehéz elválasztani egymástól a reklámot és az információt. Sokszor hírként adnak el reklámokat, és még nagyon sok egyéb trükkel is lehet élni. Ezt persze tudják a cégek is, ezért sem bíznak egymásban...
Pokolgép - Hol van a szó
VálaszTörlés