Szerző: Vasvári G. Pál
2017.03.30.
Kedves Kövér László! Laci! – már ha tegezhetlek az idősebb jogán... Bevallom, rengeteg bajom volt az elmúlt évek során a házmesteri stílusoddal, a kőkemény, elfogultan kormánypárti, kifejezetten ellenzék- és sajtóellenes szigoroddal. Ám mostanában valahogy kezd enyhülni a korábbi haragom. Már-már megszántalak.
Miért is? Elvégre aki testőrökkel és rendfenntartókkal veszi körül magát még a biztonságos Parlamentben is, amelynek ő az elnöke, az nagyon-nagyon bizonytalan lehet. Amióta pedig – legalább átmenetileg – megváltál a bajuszodtól és farkasszemet nézhettél a saját, immár ismeretlen arcoddal, és elképzeltem, milyen rémeset, ijesztőt is láthattál a tükörben, ha szinte azonnal újranövesztetted orcád mindent leplező ékességét, egyenesen úgy érzem: szinte gyámoltalan lettél.
Újabban már üldözéstől tartasz és páni félelemről árulkodnak a szavaid. Arra a megdöbbentően őszinte „sikolyodra” gondolok, amit a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége nagyatádi kerekasztal-beszélgetésénhallattál: ha a Fidesz-KDNP pártszövetség elveszítené a 2018-as parlamenti választásokat, mindazt, amit eddig felépített, „le fogják nullázni”… „Nem négy évet buknánk el, vagy nyolcat”… „Mindent megtennének annak érdekében, hogy még egyszer egy olyan politikai garnitúra ne kerüljön hatalomra, mint mi vagyunk, akik vakmerőségből vagy belátva, hogy nincs más esélyünk, hajlandóak voltunk szembemenni a fő áramlatokkal”.
Bizony, Laci, belátom én, pocsék lehet lenullázástól, végleges elbukástól, totális hatalomvesztéstől rettegni az olyan embernek, aki eddig vakmerőnek, a fő áramlatokkal szembemenőnek, az egyetlen esély letéteményesének tartotta magát. Már látni is vélem, amint a változékonyságban is öröknek szánt fideszes eszméhez hű harcostársaiddal – Orbánnal, Lázárral, Németh Szilárddal, Kovács Zoltánnal – elfehéredő ujjakkal kapaszkodtok a mélységesen mély szakadék peremén… Persze, az önszuggesztió csodákra képes; talán ott lógnátok azon a meredélyen, a zuhanástól szorongva, még négy vagy akár nyolc esztendeig is…
Hidd el, átérzem azt is: nem tudhatjátok, hogy az ellenzékből – amely az önképe szerint humanista – nem lesz-e képes valaki rálépni a vele szemben eddig könyörületet nem ismerő ellenfelei kezére, vagy nem lesz-e olyan párt amelyik képes letaszítani benneteket a mélybe. Tény, hogy egyedül évek óta egyik sem tudta ezt megtenni, együtt pedig nem is igazán próbálták, de ugye az idők változhatnak…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.